Lánczos Kornél 1893-1993 - Megyei Levéltár közleményei 15. (Székesfehérvár 1989)

Marx György: Lánczos Kornél (1893-1974)

A diákok sokkal kevesebbet tudnak és kevesebbet is tanulnak, mint nálunk vagy Németországban. De ezzel szemben áll az az előny, hogy nem olyan borzasztóan komplikált minden, a kívánalmak csekélyebbek, ami a tanároknak is előnyére szolgál. Lánczos levele Ortvayhoz az Egyesült Államokból, 1932. Lánczos Kornél 1938-ban kapta meg az amerikai állampolgárságot, ekkor telepedett le fiával az Új Világban. Amerikában nem csak az üzleti életben, hanem a tudományos világban is kemény verseny folyik a katedrákért, grantokért, ezt maguk az amerikaiak becézik úgy, hogy rat-race. A harmincas évek a gazdasági válság időszaka volt. A Purdue Egyetemen a megbízatás tanévenként csak egy szemeszterre szólt. Cornelius Lanczos is talpon akart maradni. A Purdue Egyetemtől megválva katonai témán (1943), majd a Boeing kutatólaboratóriumában (Seattle, 1949), később az Amerikai Szabványügyi Hivatal numerikus analízis intézetében (Los Angeles, 1949) kiváló matematikai tehetségét kamatoztatta: az approximációelméletben is maradandót alkotott. Történetesen az ezidőtájt megszületett számítógépek nagyon megszerették Lánczos módszereit, ami a realitásokat (a feladatok elvégzését) mindennél többre értékelő Új Világban meghozta számára a matematikusi világhírt. Miközben integrálegyenletekkel és variációszámítással foglalkozott, értelme mélyén dolgozott benne a Nagy Álom: bepillantani a Teremtő kártyáiba, logikai-esztétikai érzékkel kilesni: milyennek kell lennie az Univerzumnak. A századközép már nagyobb feladat elé állította a Mindent felfogni kívánó fizikust: a gravitáció, elektromos és más mezők, kvantumosság, elemi részecskék. Mindebben a közös - Lánczos szerint - csak egyetlen egyszerű variációs