Hollósy-Kuthy lászló: Élményeim a második világháború alatt 1939-1945 - Megyei Levéltár közleményei 14. (Székesfehérvár, 1989)

II. A 13. könnyű hadosztály harcai a Don menti téli csatában

kocsitámogatással. A zászlóaljparancsnok, Szüts alezredes jelentette, hogynincs lőszere. Nehéz leírni azt a lelkiállapotot, amelyben a parancsnok akkor van, amikor jelentik, hogy az ellenfél támad, de nincs lőszer. A hadosztály lőszertisztje maga vitte az összekaparható lőszert az első vonalba. A támadást főleg a nehézfegyverek verték vissza. A tüzérség közvetlen lövéssel lőtt, tüzérségi párbajokra is sor került közvetlen lövéssel. 12

h-ra kellett a német küzdő részek leváltását befejezni. A 7. gyalogezred egy százada a város északnyugati szegélyén, a 31. gyalogezred egy százada pedig a délkeleti szegélyen vette át a németektől a védelmet. A hadosztály kiterjedése újra 15 km-re nőtt meg. Még a leváltás előtt a város északnyugati szegélyén, a 7. gyalogezred százada által leváltandó arcvonalon, a század beérkezése előtt, az oroszok a németeket visszavetették és befészkelték magukat a város ezen részébe. Sürgős közbelépésre volt szükség, mert az orosz esetleges további térnyerése a városból való kibontakozást lehetetlenné tette volna. Személyemre a harcálláspontomtól távol, a 7. gyalogezred parancsnokságnál tartózkodtam. A helyzetet felismerve, Rumy ezredes öntevékenyen minden összeszedhető erejét ellentámadásra bevetette. Csak súlyos utcai harcokban sikerült az orosz további beszivárgásának és térnyerésének gátat vetni. Ennél a harcnál 4 tiszt esett el és 2 sebesült meg. Amint látjuk, a helyzet a városban sokszor a döntés körül forgott. A város lövetése tüzérséggel és aknavetőkkel egész napon át tartott. A parancsnoksági épület majdnem összes ablaka betört. A hadosztály vonatparancsnok jelentése szerint ezen a napon tűzhatás következtében 70 ló pusztult el vagy sebesült meg. ll

h-kor tartotta a hadosztály-parancsnokság utolsó eligazítását Osztrogozsszkban, amelyen a kitörés részleteire történtek intézkedések. Résztvettek ezen, a magyar segédtiszteken kívül, a velünk menetelő német parncsnokok is. Az eligazítás igen heves tűz mellett folyt le. Az eligazítás lényegesebb pontjai az alábbiak voltak. A város kiürítése: a város keleti szegélyén lévő erők (7. gyalogezred és részben a Magda-csoport) fontosabb utcánként lépcsőzve mennek vissza. A város északi és déli szegélyén lévő erők így fokozatosan kiszorulnak és gyülekeznek az elvonuláshoz. A kiürítés elve tehát, a kihúzott gyufadoboz össze tolása. Menetcsoportok: először a 31. gyalogezred zöme, 3 km-re követi a német 3. menetlépcsőt. Elővédet különít ki. Utána a hadosztály vonat kb. 1000 kórházi ápolttal, az összes gépkocsirészekkel, hadifoglyokkal és zsidó munkásszázadokkal. Ezeket a besorolásra a város nyugati részébe előre gyülekeznek. Majd a Magda-csoport, a nálunk maradt német erőkkel következik. Végül a 7. gyalogezred sorol be. Utóvédet különít ki. A menetcsoportokat a harcászati csoportképzés és nem az ezred vagy zászlóalj kötelékek szerint kell megalakítani. Tehát mindenki abban a csoportban menetel, amelyben harcolt. A tüzérség nem menetel együtt, hanem minden egysége az eddig általa támogatott harccsoportjával válik le és azzal menetel. Az