Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei - Megyei Levéltár közleményei 13. (Székesfehérvár, 1989)

Dűlők nevei

V. OÛLfJK NEVEI 141. Aszókúti: /86/ 1873-ban Aszókúti d., 1881-ben Aszó telek, 1883-ban Aszói közép d. Az Aszói erdőtől dél-nyugatra eső szán­tók a telkes gazdák tulajdonát képezték 1883-ban. Egy tíz évvel korábbi osztálybasorolás jegyzőkönyve szerint a dűlő szántóit 3 évente ugaroltatták, és a középszerű földek gabonafélék ter­mesztésére voltak a legalkalmasabbak. 142. Aranyhegyi: /59/ A dűlő 1856-ban fordul elő,a hasonló ne­vű hegy nyugati részét jelölve. 143. Aranyrét: /120/ A Dózsa György út és az Igari út keresz­teződésétől északra fekvő legelő Műrét néven is előfordul 19. századi iratokban. 1873-ban, a nevét is magyarázva a következő jellemzést olvashatjuk róla; "A legnagyobb termékenységgel bír a községben. Nagy mennyiségű édes füvet terem." A falubeliek szerint itt volt a Jégfogó, innen vitték rendszerint a jeget a kastélykerti verembe. 144. Alájárói: /84/ 1856-ban Alájárói dűlő, 1883-ban Alájárok. A helynév a Palotai dűlő folytatása a Várhegy irányában, a te­rületét képező szántók az erdőtől enyhén lejtenek a Gúttamásiba vezető út felé. 1873-ban rossz minőségű földeket jegyeztek itt fel, ame­lyekbe csak rozsot és zabot volt érdemes vetni. 1883-ban a tel­kesek szántói és szőlői feküdtek az Alájárok területén. Az elnevezés a közeli hegyre utal. 145. Árok melléki: /45/ A dűlő 1883-ban fordul elő,a Szilva­kút alatti szántókat jelölve. Folytatása a Bodajki úton túli Folyómelléki dűlő a Komálom környékén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom