Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei - Megyei Levéltár közleményei 13. (Székesfehérvár, 1989)

Dűlők nevei

146. Andrási: /37/ Az Öreghegyi közép dűlőben találjuk 1950ben. A neve valamelyik itteni telektulajdonostól származhat. 147. Állomási: /134/ A szóbeli forrásból ismert dűlő az Igari út, a vasút és az Alsó sárréti legelő között. Azonos az 1883ban előforduló Ökörtakarmányozó dűlő területével. 148. Bárnevolna: /107/ A dűlőt a Gaja patak, a Szilvágyi erdő és a Macska ér zárta közre a község délnyugati határának a szélén. A 19. század közepétől folyamatosan szereplő területen az egyházi és a községi hivatalnokok kaptak konvenciós földeket 1895-ben. Az ezt követő évtizedekben vegyes művelésű területnek számított; szántók, szőlők és rétek feküdtek a dűlőben. A nevének eredete a fekvésével kapcsolatos, a közeli hegyek miatt a hordalék, a víz, továbbá az erdők vadjai tettek kárt időnként a termésben. Az 1873-as feljegyzés szerint a Bárnevolna dűlő földjei középminőségűeknek számítottak, ezeken minden 3 évben ugaroltatás és erős trágyázás szükségeltetett. A szántókon általában gabonát és krumplit vetettek, a szomszédos réteken közepes fű termett. 149. Bikaföld: Az Alsó sárréti legelő egy része a Borjúlegelő közelében. A helynév csak szóbeli forrásokban fordul elő. 150. Birkás: /35/ Az 1979-ből ismert földrajzi elnevezés az öreghegyi Páskom melletti dűlőt jelzi. A név bizonyára a közeli szilvakúti uradalmi birkateleppel kapcsolatos. 151. Borjúlegelő: /133/ Az Alsó sárréti legelő egy része, amely szomszédos a már említett Állomási dűlővel. A terület egykor uradalmi növendékmarha legelőként szolgált, és ma is hasonló művelésű hely. 152. Borsóföldek: A helynévvel 1717-ben találkozunk. Az általa jelölt terület helye nem pontosítható.