Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei - Megyei Levéltár közleményei 13. (Székesfehérvár, 1989)

Dűlők nevei

153. Bolgárkert: /79/ Az egykori kertészet a Kismalomtól keletre volt található a két Gát patak között. Az elnevezés az uradalom által alkalmazott kertészektől származik, akik az 1910-es évekig dolgoztak Fehérvárcsurgón. A jelzett hely jelenleg szántóművelésű terület. 154. Büdöskúti: /128/ A kastélypark keleti szélétől a Tatárhegy felé eső földek a közeli forrástól nyerték a nevüket. 155. Csirkerét: /51/ A területe a Kismalomtól a Kenderáztatőig terjedt. A helynév Csirkekelő, Csirkehát formájában is előfordul 1856-tól. Eredete az udvarokból ide kieresztett baromfifélékkel lehet kapcsolatos. 156. Csákvári 3-as nyomású: /154/ A hasonló nevű malomtól délkeletre fekvő szántők és legelők az 1870-es évektől olvashatók különböző forrásokban. 1873-ban igen rossz minőségűnek írták le a dűlő földjeit, ahol csak rozsot, zabot és kukoricát volt érdemes vetni. A gödrös, bokrokkal borított hegyoldal szomszédságában viszont jótermékenységű és édes füvet termő rétek voltak. A dűlő nevének utóbbi része a művelésre utal. 157. Csordacsapás: /58/ Az 1883-ban szereplő dűlő a Kövecses hegy falu felőli része, amelyen Kavicsverem is üzemelt már a múlt század második felében. A magas fekvésű legelő középminőségű füvet termett 1873-ban, ugyanez a terület a telkes gazdák tulajdonát képezte 1883-ban. Az elnevezése az ide kihajtott disznócsorda nyomától ered. A Csordacsapás tulajdonképpen a Disznólegelő egy része. 158. Csákvári : /144/ A helynév egy 19. század közepéről származó térképen olvasható. Az Igari hegyoldal déli részét képező terület nem azonos a már említett Csákvári 3-as nyomású dűlővel. 159. Csákberényi úton alóli: /75/ Az elnevezés a Papharaszttól délre fekvő, később Szabadosok földjeként szereplő területet jelölte a 19. század közepén.