Törvényhatósági és községi önkormányzatok V- VI. 1945-1950 - Megyei Levéltár közleményei 12. (Székesfehérvár, 1989)
A tanácsrendszer bevezetését szolgáló tervezetek és szervezeti intézkedések - Az átszervezés közigazgatás-politikai előkészítése
A centralizált intézményi rendszer megteremtésének részeként a helyi és területi közigazgatás átszervezése kezdődött meg. Az MDP állásfoglalása szerint a megyei rendszer nem lesz alkalmas a népi demokratikus fejlődés vidéki vezetésére. Szerinte a megye a felszabadulás után a személyi demokratizálás révén sem vált demokratikus önkormányzati intézménnyé. A megyék felszámolását az MDP vezetői elsősorban politikai okokból sürgették. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a megye bürokratikus ügyintézése folytán nem felel meg a népi demokratikus közigazgatás követelményeinek. Egy feljegyzésben olvasható a következő kitétel: "a vármegye semmiképpen ne legyen a népi demokratikus közigazgatás egyik egysége sem." Az önkormányzatok bírálata közben többször elhangzott az a sokat hangoztatott tézis, hogy a vármegye hivatalnokrendszert testesített meg, melyben a választott testület csak az uralkodó körök r.osztalydiktatúráját álcázta. A törvényhatóságokban, a városokban, a járásokban egyszemélyi vezetés érvényesült, és az önkormányzati testületnek a vezetés nem is tartozott felelősséggel. (74) A hivatalnokrendszer a tőkés társadalom számára megfelelő közigazgatást nyújtott. A gazdasági igazgatás például kívül maradt az önkormányzati igazgatáson. A hivatalnokrendszer a tervgazdálkodást már nem tudta szolgálni, mert pontos adatszolgáltatásra képtelen volt. A tervgazdálkodás ugyanis szükségessé tette a valóságot híven tükröző adatszolgáltatást, amelyet csakis a szakigazgatás tudott teljesíteni. A szakadék a korszerűtlen államszerkezet és a népi demokratikus követelmények között 1948 nyarán észrevehetően elmélyült. 1945 óta eltelt évek alatt bebizonyosult, hogy a magyar népi demokratikus államot nem lehet a polgári közigazgatási rendszerrel irányítani.
