Törvényhatósági és községi önkormányzatok V- VI. 1945-1950 - Megyei Levéltár közleményei 12. (Székesfehérvár, 1989)

A községi önkormányzat feladatai 1948-1949 - A tanyai közigazgatás kérdései

Ez a hely lehetett a templom előtti térség, kultúrház, iskola, illetve ezek udvara. Első híranyag 1948. szeptember 12-én került felolvasásra. (63) 7. A tanyai közigazgatás kérdései 1946-1949 A magyar tanya a településszerkezet jellegzetes válfaját alkotja. A tanyák jórésze a mezőgazdaság fejlődése során keletkezett, és már 1848 előtt jelentős a számuk országszerte, és különösen az Alföld megyéiben. A Dunántúlon a tanyai települések ismertek (Fejér, Somogy, Tolna megyékben), de az uradalmi szerkezet itt a majorokat alakította ki. A tanyák két jellegzetes típusát lehet megkülönböztetni. Vannak az állandó lakóhelyül szolgáló tanyák: ezeket kisbirtokos családok lakják, illetve a nagygazda cselédje. A nagygazdák általában a tanyát nem lakták, hanem a községben, a közeli városban saját házukban éltek. A tanyák mellett meg kell még említeni a szórványtelepeket. Ezek nem ugyanazt a funkciót látják el mint a tanyák, nem is mindig a többrétűbb földművelési célt szolgálják, hanem csak a mezőgazdasági művelés valamely speciális ágát: pl. a szőlőművelő vincellérek, a pásztorok, csőszök, dinnyések, erdészek, favágók. A mezőgazdság tőkés fejlődése során a tanyák megszaporodtak, az 1930-as évek közepén kb. 800 ezer fő lakott a magyar tanyákon. A belügyi kormányzat 1927-ben 12 pontban foglalta össze a tanyavilág közigazgatási feladatait, majd a háború végén, 1944-ben a II. tc. rendezte a kérdést. Ekkor háromféle megoldási mód adódott a kérdés rendezésére: az első a tanyaközség szervezése, a második a tanyaközpont létesítése, a harmadik a tanyai körzetek létrehozása volt. A megoldási módok észszerűek voltak, bár a súlyos háborús viszonyok közepette megvalósulásuk akadályokba ütközött.