Törvényhatósági és községi önkormányzatok V- VI. 1945-1950 - Megyei Levéltár közleményei 12. (Székesfehérvár, 1989)

A községi önkormányzat feladatai 1948-1949 - A tanyai közigazgatás kérdései

A tanyaközség azt jelentette, hogy a tanyák egész sorát egy-egy önálló önkormányzati egységbe szervezték. A tőkés közigazgatási rendszer idején mintegy 50 tanyaközség létesült az országban. Nem volt ismeretlen a tanyaközpont sem. A tanyaközpontot lényegében egy közigazgatási szervezet alkotta, amely állandóan működő községi hivatal volt, de önkormányzattal nem rendelkezett. Ehhez a közigazgatási változathoz tartozott a tanyai körzet. A körzetbe meghatározott napokon közigazgatási tisztviselők jelentek meg, ahol az adódó feladatokat elvégzik. A tanyaközpontokba és a tanyakörzetekbe a tisztviselőket a városi vagy a községi önkormányzat küldte ki. A felszabadulás utáni években a tanyai közigazgatás megszervezésére a közigazgatási kirendeltség létrehozását sürgette a belügyi kormányzat és ennek megvalósítását az önkormányzatokra bízta. Kecskemét környéki közigazgatási kirendeltségek 30005000 lakosú tanyai településeket fogtak át. Ezek községi szervezetbe is tömöríthetők volnának - írja a kecskeméti főispán 1946. elején. E lakott helyek települési . rendszere is megfelelt a községi alakulatnak, hiszen a tanyacsoportok zárt házsorokat alkotnak. A közigazgatási kirendeltségek ezeken a helyeken már egyáltalán nem feleltek meg a korszerű igazgatási követelményeknek, és számukra mindenképpen az önkormányzatok kiépítése hozott volna megoldást. A főispán azt javasolta a kecskeméti polgármesternek, akinek hatáskörébe tartozott a kirendeltségek felügyelete -, hogy keresse a megoldást a tanyacsoportok korszerűbb közigazgatására. Felvetette, hogy esetleg "kirendeltségi választmányt" szervezzenek, amelyet jogszabályok is lehetővé tesznek. (V.o. 1929. évi 30. tc.) Egy választmányi tagot 500 lakos után válasszanak meg, s így a választmány 46 tagból álljon.