Törvényhatósági és községi önkormányzatok V- VI. 1945-1950 - Megyei Levéltár közleményei 12. (Székesfehérvár, 1989)

A községi önkormányzat feladatai 1948-1949 - A községi képviselő-testületek átszervezése

Sok helyen ugyanis a képviselő-testület nagy összeget ajánlott fel községi létesítményekre: például Perkátán, Pusztaszabolcson, Kislángon, Szabadbattyánban, Kalózon gazdasági kisvasút építését határozták el. Az MDP közigazgatási bizottságában a községi háztartási kérdések vitájában racionális javaslatok születtek. A községi költségvetések felülvizsgálatát eddig a törvényhatósági kisgyűlés hagyta jóvá. A közigazgatási bizottság szerint a költségvetést a község az alispánhoz küldje, és az alispán szakközegein keresztül referáljon a miniszterközi bizottságnak, ahol a költségvetés véglegesen elfogadásra kerül. A községekben a negyvenes évek eleje óta a szociális és kulturális intézmények és létesítmények felújítása nem történt meg, fejlesztésre sem kerülhetett sor. Különösen a közegészségügyi viszonyok kerültek alacsony szintre, de a falusi lakások nagy része egészségtelen volt, nem volt megoldva az ivóvíz ellátás, elmaradt a fásítás, leromlott állapotban voltak a közlekedési utak stb. 6. A községi képviselő-testületek átszervezése A képviselő-testületek politikai és társadalmi összetétele elsőízben 1947 őszén változott. Köztudomású, hogy az 1945 tavaszán, nyarán létrejött önkormányzati testületek paritásos alapon szerveződtek. Sok esetben a képviselő-testületekre úgy tekintettek, mint egy kibővített nemzeti bizottságra, ahol nem a községi politikai szerkezetnek megfelelően vannak a pártok képviselve. A képviselőtestületekben 1947-ig túlzottan volt jelen a birtokos parasztság, annak is a gazdagparaszti csoportja. Az 1947. évi nemzetgyűlési választások eredményei jelezték a birtokos parsztság politikai megosztottságát. Nagyobb tömegek szakadtak le a Kisgazdapártról, s ezeknek egy része kívül maradt a koalíciós pártokon.