Törvényhatósági és községi önkormányzatok V- VI. 1945-1950 - Megyei Levéltár közleményei 12. (Székesfehérvár, 1989)
A községi önkormányzat feladatai 1948-1949 - A községi képviselő-testületek átszervezése
4 6 Egyideig a ßaloldali Blokk pártjai sem nyújtottak a birtokos parasztság számára elfogadható politikai programot; bár a parasztságnak voltak olyan csoportjai, amelyek hajlandók lettek volna ahhoz a párthoz csatlakozni, amely a kisbirtokosság érdekeit felkarolja. Békés megyében ezt a várakozó álláspontot így fogalmazták meg: "Tévedés azt hinni, hogy mi a Kisgazdapártra vagyunk telekkönyvezve. Mi most várakozó állásponton vagyunk. Ahhoz a párthoz állunk, amelyik a legtöbbet tesz a dolgozó parasztság érdekében." Úgy tűnik, hogy az 1947. évi politikai útkeresésben a dolgozó parasztság jelentős rétegeit vitték el a polgári ellenzéki pártok, mivel a koalíció nem tudott nekik perspektivikus, elfogadható programot adni. Ezzel a képviselőtestületbe való visszajutást eleve elzárták a kisbirtokos parasztság egy része elől. A bomló Kisgazdapárt nem paraszti szárnyát követők közül igen sokan a Sulyok Dezső által vezetett Szabadságpárthoz csatlakoztak. Szegeden például a kisgazdapárti tagság 40 %-a ment át a Sulyok pártba. Ezek között volt 10 városházi tisztviselő is, akiket azonban a kisgazdapárti főispán állásukból eltávolított. (55) A községi képviselő-testületek átszervezése 1948 elején megkezdődött. Ez év április 15-én a belügyminiszter foglalt állást e kérdésben. Eszerint az újjászervezésnél a 14, illetve az 1300 - 1945. évi kormányrendeletek értelmében kell cselekedni, illetve annak szellemét érvényesíteni. Azon személyek helyett, - akik a Függetlenségi Front pártjaiból időközben kiléptek, illetve kizárták őket, de képviseletük az önkormányzati testületben megmaradt, - mindenképpen másokat kell delegálni. "A pártkapcsolatok hiánya lehetetlenné tette számukra azt, hogy az őket delegáló pártot képviseljék, de a demokratikus szempontoknak is ellentmondott tagságuk fenntartása" hangzik a belügyminiszteri rendelkezés.
