Törvényhatósági és községi önkormányzatok V- VI. 1945-1950 - Megyei Levéltár közleményei 12. (Székesfehérvár, 1989)

A községi önkormányzat feladatai 1948-1949 - Önkormányzatok és a terménybeszolgálatás

Egy javaslat szerint minden községben a bizottságok mellett írástudó embert kell alkalmazni, aki valamennyi adminisztratív teendőt elvégez. A községekben 1200 lakosként alkalmaztak egy fő közellátási kisegítőt, de ha a lakosság száma meghaladta az 1800 főt, akkor a községi kisegítők száma már kettő lehetett. Ebben az esetben az egyik a községi közellátási kisegítő (jegykezelő), a másik pedig a gazdanyilvántartó volt. (15) Községekben a közellátási kisegítő alkalmazottakat a megnövelt adminisztratív feladatok miatt a jegyző más közigazgatási ágazatban is foglalkoztathatta. Azok az igazgatási területek, amelyek nagyon munkaigényesek voltak, például az adóigazgatás, feltétlen követelték a munkaerőt. Ugyanakkor, ha a helyzet úgy kívánta, a községi közigazgatás teljes személyzete, a vezetőjegyzővel együtt a mezőgazdasági szakigazgatás kérdéseivel foglalkozott. Az önkormányzati vezetők a közellátási kisegítő munkaerőket is megbízták más természetű közigazgatási teendők ellátásával. A tény amikor a belügyminiszter tudomására jutott, utasította az alispánokat, a polgármestereket, hogy az 1949-1950 évi terménybeszolgáltatási teendők miatt a közellátási munkaerőket csakis közellátási munkakörben lehet alkalmazni. (16) A kormányzat a közellátási nehézségeket 1947 végén újabb kenyérgabona és kukorica beszolgáltatási kontingens kivetésével oldotta meg. Ez 10 ezer vagon kenyérgabona és ugyanennyi kukorica volt. A megyékbe gabonaelszámoltatási miniszteri biztosokat küldtek ki, akik a közigazgatási hatóságok által összesített készleteket felülvizsgálták, és megállapították, hogy mekkora készletek maradnak a parasztságnál, de előírták az átveendő mennyiséget is.