Törvényhatósági és községi önkormányzatok V- VI. 1945-1950 - Megyei Levéltár közleményei 12. (Székesfehérvár, 1989)
A községi önkormányzat feladatai 1948-1949 - Önkormányzatok és a terménybeszolgálatás
A kormányzat szerint az éhinséget abban az esetben tudja leküzdeni az ország, ha rövid határidőn belül a kenyérgabonát, és a kukoricát sikerült beszolgáltatás útján a gazdáktól igénybe venni. A kivetést a megyék között végezte el a közellátási kormányzat, majd a megyéken belül azt községekre bontották le. Az egyes községekben a gazdaságok számát, a terméseredményeket vették figyelembe, amikor a hatóságok a kivetést elvégezték. A községi jegyzők és a bírók megértették a terményfelesleg begyűjtésének fontosságát, de az egyes községekre kivetett kontingenseket túl magasnak találták. Többen kétségbevonták, hogy az elég alacsony terméseredmények miatt sikerre vihető a begyűjtés, hiszen a megindított kampány során 15 nap alatt országosan az előirányzott mennyiségnek 50 %-át sikerült előteremteni. A miniszteri biztos szerint a Fejér megyei községekre történő kivetést a legnagyobb körültekintés előzte meg, úgy a kontingens csökkentésén nem áll módjában változtatni. Az alispán is átlátta a helyzet komolyságát, s tudta, hogy a beszolgáltatás keresztülhajszolása a földművesnép ellenállását váltja majd ki. Ezért hangoztatta, hogy a kormányzat nem a nép sanyargatását kívánja a beszolgáltatással véghezvinni, hanem éppen az ellenkezőjét, segíteni kíván az országban 2 millió 400 ezer ellátatlanon, akiket kenyérhez kell juttatnia. "Legyen ez a beszolgáltatás a község belügye bízik abban, hogy a járás minden lakosa megérti, és nem lesz szükség hatósági beavatkozásra oly formában, hogy a gazdasági rendőrség szedje össze a felesleget" hangoztatta az alispán. (17) Ezután a falvakban népi gabonabeszolgáltatási bizottságok működtek. A bizottságok is az önkormányzati vezetők közreműködésével szorgalmazták a beadást. A bizottságokat a képviselő-testület választotta jórészt saját tagjai közül. A képviselő-testületi tagok pedig általában tájékozottak voltak az egyes gazdák vagyoni helyzetéről, sőt még terménykészleteiket is meg tudták becsülni.