Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

Területi átszervezések 1949-1950

A városi státust a községi MDP szervezet és a Borsod megyei pártbizottság is kérte. A kérdéses iratokat az MDP KV Közigazgatási Bizottsága elé terjesztették. Az ózdi ügy kapcsán felvetődött több község várossá, és több megyei város thj.várossá történő átszervezése. A bizottság Beér Jánost bízta meg, hogy az átszervezésre kerülő települések ügyét részletes indoklással terjeszsze tárgyalás alá.*""-*'

0 Ugyancsak 1948 őszén vetődött fel Békés megye székhelyének Békéscsabára való áthelyezése is. A politikai szervek elismerték, hogy Gyula helyett Békéscsaba jobban megfelel a megyeszékhelyi funkciók ellátására, azonban a megyei apparátus áthelyezésének aktualitását ekkor nem látták keresztülvihetőnek. A belügyi kormányzat szerint is e kérdés megvalósítása esetén precedens keletkezne, és más rendezésre váró megyék is hasonló kérelemmel lépnének fel. Az átszervezéseket pedig 1948-1949 fordulóján még nem kívánták lebo131 , , , nyolitani. v A megyek rendezése során több elképzelés alakult ki. Az egyik variáció szerint 7-9 megyét lehet szervezni, nagyjából a közigazgatási reformban is meghatározott kerületekre építve. Egy másik változat szerint a megyék számát 19-re lehet csökkenteni, és egy harmadik elképzelés szerint a megyéket változatlanul kell hagyni, és csak az aránytalanul nagy Pest-PilisSolt-Kiskun vármegyéből Bács-Bodrog vármegyéhez csatolnak át járásokat. Az igazgatási területi beosztás kialakítása során 1949 őszén a megyei koncepció érvényesült, és a történeti fejlődés során kialakult és évszázadokon át működött vármegyéken csupán némi területi módosítások történtek. A megyei rendezés ügyét a törvényhozás a minisztertanácsra bízta. A megyerendezés 1949 őszén zajlott. A Magyar Közlöny 1949.december 14-i számában közölte a rendeletet a megyék nevének, székhe-