Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

Területi átszervezések 1949-1950

lyének és területének rendezéséről. A belügyminiszter egyidejűleg közölte a törvényhatóságok első tisztviselőivel, hogy a területrendezésről szóló minisztertanácsi rendeletet fokozatosan lehet végrehajtani.'"'-''""' A minisztertanács 1949. december 3-i ülésén az országot 19 megyére osztotta. A kormány álláspontja szerint az államigazgatás területi szervezését ez a megyebeosztás megfelelően fogja szolgálni. Pest megyét Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéből alakították ki. A megye 1949 előtt 17 közigazgatási járásra oszlott, melyből 12-t hagytak meg: mégpedig az abonyit, az aszódit, az alsódabasit, a budakörnyékit , a gödöllőit, a gyömrőit, a központit, a monorit, a nagykátait, a ráckeveit, a szentendreit, a vácit és 13--ként /Nógrád-Hont vármegyétől/ idecsatolták a szobi járást. A megye székhelyét Budapesten jelölték ki. Komárom megye Esztergom-Komárom vármegye területéből alakult, de hozzácsatolták Veszprém megyétől Sur, Réde nagyközségeket, valamint az ácsteszéri körjegyzőséget. /Ácsteszér, Aka, Csatka községekkel/, a bakonyszombathelyi /Bakonyszombathely, Hanta községek/,a bársony osi /Bársonyos, Bakonybánk, Kerékteleki/ körjegyzőségeket, és Pejér megyétől Bakonysárkány nagyközséget. A megye a tatai, a gesztesi és az esztergomi járásra oszlott. A megye székhelye: Tatabánya lett. Pejér megye területe jórészt a történelmi vármegyében alakult ki, leszámítva az 1945-ben elcsatolt budakörnyéki községeket. Veszprém megyétől az enyingi járás egy részét kapcsolták még ide. Ebből a járásból Siófok, Balatonkenese, Balatonfőkajár nagyközségek,azután a balatonszabadi és a csajági körjegyzőség nem került