Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)

A koalíciós pártok reform-koncepciói a közigazgatás megújítására - Kommunista javaslatok

rányelv szerint el kellett érni, - mégpedig belátható időn belül, - hogy az önkormányzat kiadásait saját bevételeivel tudja fedezni, és ne szoruljon állami vagy megyei segítségre. Magyarországon a legtöbb város és község olyan helyzetben van,illetve olyan kedvező helyzetbe hozható,hogy saját háztartását rendbe tudja szedni. A párt javasolta, hogy az önkormányzatokban vizsgálják felül, hogy mennyire tudnak élni a községet és a várost illető jogosítványokkal, illetve ki tudják-e használni az ezekből fakadó előnyöket? Ilyenek például az italmérésből, a helypénzszedésből, a kövezetvámból, a hídvámból, a révvámból és a vásártartási jogból eredő önkormányzati jövedelmek.Ugyanakkor új jövedelmek szerzésére is kell törekedni: az önkormányzatok bővítsék ki vagy hozzák létre a községi közüzemeket: . homokbánya, kavicsbánya, kőbánya, mészégető, faszénégető, fürdőház, jéggyár, vízmű, szikvízüzem, vágóhíd, malom, olajsajtoló, de használják ki az idegenforgalmi lehetőségeket: /vár, kastély, természet adta látványosság/ a gyógyászatra alkalmas helyeket /pl. gyógyvizek/. A párt javaslatára a belügyminiszter intézkedett, hogy a községek saját vagyonukat mérjék fel. A községi ingó és ingatlan vagyonban ugyanis 1945-ben változás ment végbe. A földreform során az ország sok községe elvesztette ingatlanait, ugyanakkor több község számottevő földbirtokhoz jutott. A belügyminiszternek még 1947 tavaszán sem volt áttekintése a községi vagyon nagyságáról, mivel a meglevő községi vagyonieltárak az 1945 előtti vagyoni állapotot tükrözték. /A megyei szabályrendelet előírta, hogy a községi vagyonszemlét minden évben meg kell tartani./ A belügyminiszter intézkedett, hogy a tényleges állapotnak megfelelő vagyonleltárakat a községekben 1947.május l-ig 9 kötelesek felfektetni.