Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)

A koalíciós pártok reform-koncepciói a közigazgatás megújítására - Kommunista javaslatok

Az MKP arra is rámutatott, hogy a községi vagyonon túl még más, különösen adójövedelem is gyarapítja az önkormányzati pénztárt. Az 1944 előtti önkormányzati közigazgatásban a költségvetési hiányt községi pótadó kivetésével tudták fedezni. A pótadó alapja a földadó, a házadó, a társulati és a tantieme adó volt. A megyei törvényhatóságnak joga volt még az általános kereseti adó után is pótadót kivetni. 1945 után is megmaradtak egyes adónemek, melyek teljes egészükben vagy részben az önkormányzatokat illették meg. Ilyen volt az általános kereseti adó, a fogyasztási adók: /bor,sör, égetett szesz, hús stb./ italmérési engedélyilleték, szeszesital forgalmi illeték, az adóbehajtási illeték, a marhalevél-kezelési díjak, anyakönyvi kivonatok illetékdíjai, a forgalmi adó kezelése utáni részesedés, az ásvány és szikvízadó, mezőrendőri adó, házbérfillér, köztisztasági illeték és a tűzvédelmi járulék. A szociálpolitikai és kulturális téren már kevesebb a javaslat. Ami elhangzott, azt is az önkormányzatoknak, lehetőleg társadalmi úton kellett volna megvalósítani, így a községeknek és a városoknak maguknak kellett gondoskodni a munkaképtelenéről, öregekről, elhagyott gyermekekről, az ellátatlanok nagy részéről. Javaslatok között szerepelt, hogy a demokratikus nőszervezetek és a Nemzeti Segély közbejöttével a helyi szociális kérdéseket oldják meg az önkormányzatok; szervezzenek étkeztetési akciókat, állítsanak fel napközi otthonokat, óvodákat, szegényházakat, szervezzék meg az ingyen tejjuttatást a szegénysorsú családoknak. * A párt kulturális téren az iskolán kívüli népművelésben látta azt a lehetőségetf amely ekkor a tömegekhez leghatékonyabban elérhetett. Javasolta, hogy a Szabadműve-