Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)
A Belügyminisztérium koordinációs tevékenysége a közigazgatási reform kérdéseiben
rálását kiveszik a járási főjegyző kezéből, és a községi bíró hatáskörébe teszik le. A fent említett ügyeket elbírálásra eddig'is a községi 'elöljáróság készítette elő, és a döntést a járási főjegyző az elöljáróság javaslatára tette meg. A községi bíró a községi önkormányzati közigazgatás vezetője, s ezért az állami rendszerű IX. fizetési osztálynak megfelelő tiszteletdíjat kap. A községi bírót, az elöljáróságot, a tisztviselőket a jegyző kivételével a képviselő-testület választja a jelöltek köréből. A jelölés a Nemzeti Bizottság hatásköre. Ez esetben a kijelölő választmány szerepkörét tölti be a Nemzeti Bizottság. A községi bírák éves tiszteletdíja az államnak 4 millió forint többletkiadást jelent. A községi jegyzőt a belügyminiszter nevezi ki, de a pályázatokat az illetékes községi képviselő-testületnél kell beadni. Az elöljáróság a pályázatokat véleményével ellátva küldi meg a belügyminiszternek. A községi elsőfokú hatáskörök szélesítése megalapozottnak látszott. A község és a megye közé be kell iktatni az állami járási főjegyzői hatáskört,és ezzel kizáródik az alispán intézkedési jogköre j és helyébe az állami akarat lép a járási főjegyzőn keresztül. A belügyminiszteri javaslat szerint a főispáni tisztséget is megszüntetik, és helyébe a Minisztertanács megyei közigazgatási felügyelőt nevez ki, aki a főispáni hatáskört átveszi.A megyei közigazgatási felügyelő mellé állami tisztviselőket helyez a belügyminiszter. A felügyelő a megyei önkormányzat és az állami szakigazgatás felett a felügyeletet tisztviselőin keresztül látja el. Az alispáni elnevezést megyebíróra kívánták változtatni,