Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)

A Belügyminisztérium koordinációs tevékenysége a közigazgatási reform kérdéseiben

mivel az alispáni elnevezésben a feudális világra emlékeztető szimbólumot látott a baloldali kormányzat. Az elnevezések azonban egyelőre maradtak, s amikor felmerült a Gazdasági Főtanácsban, hogy a tisztviselői elnevezéseket megváltoztatják, az MKP a tervet határozottan ellenezte, mivel az lényeges tartalmi változást nem hozott volna. A párt ugyanis azon a véleményen volt, hogy a közigazgatási reform bevezetését a lehető legkisebb feltűnéssel oldják meg, és így a tisztviselői elnevezéseket is változatlanul kell hagyni.^ A reform kidolgozása kapcsán az elsők között szögezték le, hogy az önkormányzati igazgatás szervezeti kérdéseit kell tisztázni, és a reform többi kérdését csak ezután lehet kidolgozni. Az volt a vélemény, hogy az önkormányzati és a szakigazgatási szervek egy részét öszsze lehet vonni, és belőlük két-három önkormányzati hivatalt létesíteni. A gazdasági elöljáró, a termelési bizottság, a gazdasági felügyelő, a munkaügyi felügyelő, a terményhivatal, a közellátási felügyelőség, a közellátási kormánybiztosság, a közellátási hivatal, a városi gazdasági tanácsnok feladatköre igen közel állt egymáshoz, és ezek szervezeti összevonása ésszerű lett volna. Az állami és önkormányzati hivatalok racionalizálását annál inkább meg kellett volna oldani, mivel a hatáskörök gyakorlásához felhasználható joganyag kiválogatása 1946 tavaszán már folyamatban volt. Ez azt jelentette, hogy a régi közigazgatási jogból és eljárási anyagból a használható részek összeállításán dolgoztak szakemberek.^ Tervezték,hogy az államosítás alá nem kerülő önkormányzati vezetői állások:az alispán, a polgármester, a községi bíró választása esetén a koalíciós elvet kell alkalmazni. A belügyminiszter fellépett ' a Közigazgatási