Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)

A Belügyminisztérium koordinációs tevékenysége a közigazgatási reform kérdéseiben

amelyik az ideiglenesség örve alatt élvezi a közigazgatás minden előnyét, nem fog hozzájárulni az átfogó reformhoz - érveltek, az SzDP tagok. A Szakszervezeti Ta nács tehát a belügyminiszteri rendezési tervet ne fogadja el, mert ezzel az SzDP és a Nemzeti Parasztpárt "quasi erkölcsi obiigóba" kerül, és az MKP a maga számára biztosítja majd a hatalmi szempontokat - olvasható 3 az emlékeztetőben. A tisztviselők választásának rendszerével szemben az volt a belügyi kormányzat ellenvetése, hogy a többségi elv merev érvényesítése a polgári gondolat képviselőit segíti. A községi választással kapcsolatban említette a miniszter,hogy az esetleg a Kisgazdapárt győzelmét fogja eredményezni, s ezzel a Baloldali Blokk elveszíti a belügyi tárcát is. Persze, ha a Kisgazdapárt szerezné meg a belügyi tárcát, az még nem jelentené azt, hogy a közigazgatás is kisgazdapárti kezekbe kerülne. A paritás ugyanis biztosítja a Baloldali Blokk száraára az egyenlő részvételt a helyi hatalmi szervekben. Ha a községi választások előtt sikerül a tisztviselők állami kinevezési rendszerét megteremteni,akkor a kisgazdapárti győzelem nem jelent sokat, hiszen a Baloldali Blokknak lehetősége van beleszólni a kinevezésekbe. A paritást ugyanis a tisztviselői vonalon is érvényesíteni kell. A községi hatáskörök növelésére feltétlenül szükség van. A járási főjegyző elsőfokú hatósági jogköréből a községi elöljáróságra szállnak át a legfontosabb, és a községet közvetlenül érintő, ijgyek: ipari, mezőgazdasági, tűzrendészeti, állategészségügyi, építési ügyek. Kihágási ügyekben azonban - a mezőrendőri kihágások kivételével - az elsőfokú rendőri büntetőbíróság/államrendőrség/ jár el. Községekben a mezőrendőri kihágások elbí-