Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)

A Belügyminisztérium koordinációs tevékenysége a közigazgatási reform kérdéseiben

A belügyminisztertől távol állott az önkormányzati igazgatás száműzése a magyar közigazgatási gyakorlatból. A minisztériumban nagy közigazgatási gyakorlattal rendelkező egyének dolgoztak, akik az autonómiák megszüntetésének veszélyére figyelmeztettek. Rajk László már 1946 tavaszán hangoztatta, hogy a jelen helyzetben az önkormányzati elvet fenn kell tartani,de véleménye szerint szükséges a demokratikus centralizáció jelenléte is a vidéki közigazgatásban. Úgy látta, hogy a magyar közigazgatásban az önkormányzat és a központi kormányzati elv nincs ellentétben, egyik a másik nélkül nem is tud létezni.A helyes arány megtalálásán kell ezért munkálkodni minden olyan szervnek, amely felelősséget érez a magyar vidék népe iránt, hogy az állami szervek és a helyi közigazgatás között harmonikus együttműködés jöhessen létre. A miniszter a magyar önkormányzati múlt értékelésénél néhány mozzanatra is rátapintott. Hangoztatta,hogy az erős megyei szervezetnek a dualizmus idején főleg defenzív feladatai voltak, mivel a központi kormányzattal szemben csak védekezően tudott eredményesen kormányozni.A defenzív munkamódszerek mellett a megyének , a polgári társadalomban pozitív tevékenysége is volt. Ez elsősorban a társadalom megszervezésében, néha a nép védelmében nyilvánult meg. /Pl.paraszt vármegyék, kuruc vármegyék, 1848-1849, I860-I86I és az 19o5-19o6. évi megyei tevékenység/ 1945-ben ezt a megyét örökölte a demokratikus Magyarország, s ebből kell átvenni a haladó örökséget, a pozitív hagyományokat.Oda kell hatni, hogy a megye a demokratikus átalakítás és fejlődés ügyét szolgálja. A miniszter idézte Grünwald Béla: Közigazgatásunk és a magyar nemzetiség című munkájának számos részletét a megyei önkormányzatról, majd Magyary Zoltán megállapításait is arról, hogy az adminisztratív centralizációt a modern életvitel követeli meg. A cent-