Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)
A Belügyminisztérium koordinációs tevékenysége a közigazgatási reform kérdéseiben
ralizáció hangsúlyozása 1946 tavaszán azt jelentette, hogy olyan új feladatok kerültek megoldásra,amelyek eddig nem vetődtek fel, hiszen ismeretlenek voltak. Az önkormányzat tehát ezeket a kérdéseket nem is tudta volna megoldani, így ezekhez új, centralizált szakigazgatási szervek szervezésére van szükség.Az önkormányzati hivatalnokot lokális érdekek szempontjai vezetik, de az állami szakigazgatási tisztviselőt a közvetlen irányítás nem orientálja ilyen képviseletre, mert a hivatali gárda állandó felügyelet és ellenőrzés alatt áll. A belügyminiszter felvetette az önkormányzati tisztviselők kinevezési rendszerét. Ez a lényegesebb tisztviselői státusok államosítását jelentette volna. Az MKP úgy vélte,hogy a Baloldali Blokk a kinevezési rendszert támogatni fogja, hiszen a blokkba tömörültek politikai érdeke is, hogy a belügyi kormányzat a kulcspozícióban levő tisztviselőket ellenőrzi. Az államosítási javaslat a Baloldali Blokkon belül a várakozás ellenére nagy politikai vihart kavart, és az oppozíciót most is az SzDP képviselte. A belügyminiszter az államosítást azzal indokolta, hogy a közigazgatás zavartalan menetét, a tisztviselőhiányt a kinevezéses rendszerrel tudja megoldani,azaz a kulcspozícióban levő tisztviselőket áthelyezéssel oda irányítja, ahol azokra éppen szükség van.Az indokok között szerepelt még az adóügyi igazgatás kérdése is.A belügyminiszter szerint az adóztatás az önkormányzati tisztviselők körében népszerűtlen feladat. Az állami státusba kerülő jegyző - miután nem függ az önkormányzati testülettől - ezt a munkát erélyesebben tudja végezni illetve szorgalmazni. A tervezetet-a Szakszervezeti Tanács is megkapta véle-
