Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)
Községi önkormányzatok
Erre meg is volt minden alapjuk, hiszen a kérdéses minisztériumok a helyi viszonyokat nem ismerték, s a költségvetési tételek módosítását az országos irányelvek alapján végezték el. A miniszteriális bizottságok egységes financiális elveket akartak a községekre erőszakolni, amely általában tiltakozásra adott alkalmat a községekben, de a vármegyéknél is. (34) A községek és a városok háztartásáról 1944-ben kormányrendelet intézkedett, amely az egyszerűsítést szolgálta. Ezt a rendeletet (2100.sz.) azonban az 1946.évi 10.050.sz.kormányrendelet hatály-on kívül helyezte, és az egyszerűsítési eljárás a háztartás területén nem ment át a gyakorlatba. A 4330-1945.sz. kormányrendelet a községi területváltozásoknál felhatalmazta a belügyminisztert,hogy a közigazgatás sikere érdekében a községegyesítéseket, a fejlesztéseket, illetve a visszafejlesztéseket saját hatáskörben végezze el. A községi terület nagyságát joszabály nem írta elő. Általában 200-2500 hektár területen kisközséget, 2500-5000 hektár közötti területen pedig nagyközséget szerveztek. A telepes községek határát azonban törvény szabályozta: az 1936.évi 27.tc.63. §-a értelmében a telepes község bel- és külterületének minimum 1500 kat. holdnak kellett lenni. A községi területek 1945 után főleg határátcsatolással vagy községegyesítéssel változtak. Átcsatolás abban az esetben történhetett, ha a kérdéses területen lévő birtokosoknak az a része kérte, akik az állami egyenes adónak több mint 50 %-át fizették a területről. Az átcsatolási kérelmet a birtokosaknak kérvényezni kellett. A kérvényben foglalt adatok hitelességét a hatóság a földadókataszteri nyilvántartással vetette egybe, és csak ezután vizsgálták meg, hogy az átcsatolás a közigazgatás érdekében áll-e?
