Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Községi önkormányzatok

A főjegyző a községi vagyonkezelést, a háztartást ellenőrizte. Fő szempont volt, hogy a községek maradjanak a költségvetés kerete-i között, s felügyelet arra, hogy a zárszámadásokat pontosan okmányolják, a községi jövedelmet gyümölcsöző módon kezeljék.*A közbirtokosságok vagyonkezelését a főjegyző ellenőrizte, a jelentést a közbirtokossági vagyonról és egyéb kérdésekről ő tette meg a Közigazgatási Bizottság gazdasági albizottságához. Amennyiben a községi érdekeket veszélyeztetve látta, bejelentést tett az alispánhoz, aki a tiszti főügyész közbejöttével gondoskodott a községi érdekek védelméről. A főjegyző fegyelmi jogkörében intézkedhetett a községi jegyzők felett. Pénzbírsággal sújthatta a szabálytalanságot elkövetett községi tisztviselőket, fegyelmi eljárást elrendelhetett, és ennek folyamán állásától is felfüggeszthette a tisztviselőt. Ellenőrizte az állami anyakönyvvezetést, döntött a vitás illetőségi kérdésekben. Befolyását érvényesíthette a közigazgatásban hivatalvizsgálat és járási tiszti értekezletek alkalmával. A szakigazgatás területén befolyt a főjegyző az iparügyi, a katonaügyi, vallási, iskolai felügyeleti (nem pedagógiai szakkérdésben), közegészségi, közúti, cselédügyi, gazdasági rendészeti, rendőri büntetőbíráskodási ügyekre. 1946-ban a járási főjegyzők a belügyminisztertől kaptak felhatalmazást a községi közigazgatás szorosabb ellenőrzésére. A járási főjegyzők gyakoribb községi látogatását szorgalmazta a belügyminiszter. Egyébként a járási főjegyzőknek három hónap alatt 10 községi látogatást kellett végezni. Ezeken túl azonban az adóbefize tés és terménybeszolgáltatás szorgalmazására gyakrabban keresték fel a községeket, s ahoJ._ az adófizetésben és a terménybeszolgáltatásban elmaradást tapasztaltak, ott saját maguk vették kézbe annak irányítását.