Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Községi önkormányzatok

Községi önkormányzati vezetők A község vezetője a bíró; ő képviselte a községet, végezte a községi bíráskodást, aláírta a jegyzővel együtt a kiadmányokat. A községi bíró állása tiszteletbeli volt. Választás útján került a tisztségbe. Minden községnek, kis- és nagyközségnek egyaránt - volt bírája. Mérsékelt összegű tiszteletdíjban részesült. A községi bírónak az önkormányzat teljes jogú képviselőjeként kellett volna funkcionálni a polgári közigazgatás idején. Ehelyett azonban a gyakorlatban a községi bíró működési területének visszaszorítása ment végbe. A bírói funkciót a polgári közigazgatási gyakorlatban degradálták. A népi önkormányzatban azonban a községi bíróra nagy szükség lett volna. A bíró választási úton került a laikusok közül a község élére. Minden eshetősége megvolt tehát annak, hogy a demokratikus alapon választott községi bíró a település élén az önkormányzat működését eredményesen irányítsa, és ne csak statisztáljon a községi jegyző mellett. A községi bíró az 1030-1945.M.E.sz.rendelet 20. §-a szerint (a másodbíró és a községi esküdttel együtt) községi tisztviselőnek tekintendő. A községi bírók közigazgatási képzésének igénye az országban néhány helyen felmerült. A bíróknak alapfokú közigazgatási ismereteket nyújtó tanfolyamokat elsősorban az NPP akart szervezni. Később az MKP-ban is előkerült a javaslat. 1947 novemberében az MKP Szabolcs vármegyei Bizottsága vetette fel a KV-nak ezt a kérdést. A Szabolcs megyei baloldali politikai vezetés a bírók képzésével a szegényparasztságot kívánta szervezetileg is erősíteni. Nem vitás, hogy az MKP arra törekedett, hogy a községi önkormányzatok élén álló bírók minél nagyobb számban a parasztság alsó rétegeiből kerüljenek ki, és ezzel a szegényparasztságot öntudatos, határozott politikai célt megvalósító társadalmi réteggé kovácsolják.