Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Községi önkormányzatok

A megyei város a járási hatóság jogkörével rendelkezett, és hatásköre eléggé szerteágazó ügyekre terjedt ki. Szabályrendeletet alkotott, saját ügyeiben határozatot hozott, s ezeket hivatali közegei útján hajtotta végre. Gyámhatóságot gyakorolt, adót vetett ki, azokat beszedte, illetve behajtotta, kezelte a városi vagyont, fenntartotta a helyi közlekedést, az oktatási, művelődési intézményeket, s mindazon ügyeket végrehajtotta, melyeket a községi törvény ( 1886.22.tc.) ráruházott. Megyei városi szervek: a képviselő-testület, a városi tanács, a kijelölő választmány, az igazoló választmány, a polgármester és a tisztviselők. A megyei város legfontosabb önkormányzati szerve a képviselő-testület. A városi önkormányzati jog gyakorlása a képviselő-testületen keresztül történt. A tagok száma 60-120 fő között lehetett, melyet a lakosság számarányának figyelembevételével határoztak meg. Az 1945-ben létrejött megyei városi képviselő-testületek létszáma az 50 ezer fő feletti városokban 80, a 30-50 ezer lakosú városokban 60, a 10-30 ezer fős városokban pedig 30 tagú volt. A képviselő-testületi közgyűlésben a polgármester elnökölt. Az évente tartandó közgyűlések számát a megyei város szabályrendeletben határozta meg. Évente két alkalommal mindenképpen kellett képviselő-testületi közgyűlést tartani: tavasszal az elcző évi zárszámadást vizsgálták meg, ősszel pedig a következő évi költségvetés kérdéseiről tanácskoztak. Rendkívüli .közgyűlés tartására is volt lehetőség. Ezt összehívhatta a polgármester, de a képviselőtestület egynegyedének v-agy a megyei törvényhatóság valamely testületének, - esetleg az alispánnak - a felhívására is meg kellett tartani. A közgyűlés rendje a megyei törvényhatósági bizottsági közgyűlésekéhez igazodott.