Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Községi önkormányzatok

A tisztviselők közül a közgyűlés tagja volt a polgármester, a tanácsnokok, a tisztiügyész, az árvaszéki ülnökök, a pénztárnok, a közgyám, a városi mérnök és az erdőmérnök. A megyei városi képviselő-testület feloszlatása vagy működésének felfüggesztése a belügyminiszter hatáskörébe tartozott. Ilyen esetben a feloszlatásra a javaslatot a törvényhatósági kisgyűlés terjesztette a belügyminiszter elé, aki ugyancsak a kisgyűlést bízta meg, hogy a megyei város ideiglenes vezetését lássa el. A megyei városi igazoló választmány 4-6 tagú volt, melyet a képviselő-testület megalakulása után a maga kebeléből választott. A választmány első fokon határozott a képviselő-testületi tagság megszüntetése kérdésében és a választási eljárás ellen beadott panaszokról. A megyei városi igazoló választmány határozata ellen is a törvényhatósági kisgyűléshez, majd a közigazgatási bírósághoz lehetett fellebbezéssel élni. Az 1030-1945.M.E.sz.rendelet visszaállította a városi tanácsot a megyei városok szervezetében. Ennek tagja a polgármester, mint a tanács elnöke; továbbá a helyettes polgármester, a tanácsnokok, a főjegyző és a tisztiügyész. A tanács működésére a thj.városi tanácsra vonatkozó jogszabályok voltak érvényesek. A megyei városi tanács határozata ellen az alispánnál lehetett a fellebbezést benyújtani, amely innen felülvizsgálati kérelemként a belügyminiszterhez került. A megyei városi testületi szervek, a polgármester és a tisztviselők működése azonos a thj.városnál leírtaknál. A nagy- és kisközség, a községi szervezet Az államhatalom a községi önkormányzaton keresztül közvetlen módon került kapcsolatba a lakossággal. A község az "államtagozat legkisebb egysége".