Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Az újjászervezett törvényhatóságok 1945 tavaszán

Gondoltak a természeti szépségek védelmére is: elsősorban Badacsonyra hívták fel a figyelmet, ahol a kőbánya megszüntetését sürgős feladatnak vélték. Hévízfürdővel kapcsolatban megjegyezték, hogy a tavat érő hideg vizeket más irányba kell terelni. A borvidék megmentése érdekében a nagy pincészeteket arra kívánták kötelezni, hogy tartsák fenn az egységes típusú termelést, de kényszerszövetkezetet is fel akartak állítani azoknak az új tulajdonosoknak, akik a szőlőt korszerűen nem tudták művelni, illetve a területet nem szőlőművelési célra akarták felhasználni. 1946-ban megvolt még a badacsonyi, a gyenesdiási Eszterházy, a gyenesdiási Festetich, a dörgicsei piarista és a veszprémi káptalani pincészet. A gyümölcstermelésben szorgalmazták a korai fajták ültetését. Az volt ugyanis kívánatos, hogy az üdülési évadra korai gyümölcs tömegesen kerüljön piacra. A zöldségtermelésbe a sióparti településeket kívánták bevonni, ahol az öntözéses kertészet megvalósítása minden kerttulajdonos számára kézenfekvő. Az erdősítést intézményesen végezni a Balaton körüli hegyekben, de a kopár legelök hasznosítása erdősítés útján szintén a jövő feladata. (8) A főispán a kormányzatára bízott megye vagy thj. város közállapotáról havonta volt köteles írásbeli jelentést tenni a belügyminiszternek. A főispánt általában a testületi üléseken az alispán, illetve a polgármester helyettesítette. Arra azonban nem volt jogszabály, hogy ki lássa el általában a főispáni helyettesi teendőket. A tisztségében akadályozott főispánt a törvényhatóság első tisztviselője abban az esetben helyettesíthette a testületi ülésen betöltött elnöki tisztségen túl, ha erre neki a belügyminiszter felhatalmazást adott. Ez a felhatalmazás azonban csak ideiglenes jellegű lehetett, főleg adminisztratív területre terjedhetett ki, és semmi esetre sem gyakorolhatta a személyhez kötött jogokat.