Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Az újjászervezett törvényhatóságok 1945 tavaszán

A főispáni tisztség viselése nem volt képesítéshez kötve. Főispán, mint a kormány bizalmi embere, nem állott fegyelmi hatóság alatt, így bármikor felmenthető volt állásából. Közvetlenül a belügyminiszter alárendeltjeként működött a törvényhatóságban, ahol közgyűlésen iktatták be. A főispáni állás korszerűtlen voltáról a közigazgatási szakemberek, különösen a szakírók 1948 után jogos megjegyzéseket tettek. Ugyanakkor a főispáni intézmény az 1945-ben kezdődött új helyzetben néhány évig igen alkalmas volt arra, hogy a központi kormányzat akaratát teljes egészében végbevigye. Az a tény viszont, hogy a főispán is az egyik koalíciós politikai párt elkötelezettje volt, így a többsíkú politikai igényeket nem tudta kellően összehangolni. Ugyanis a főispáni tisztségbe az őt kiküldő párt a saját politikai érdekeinek képviseletét várta el tőle. Ez azonban nehezen ment, mert a helyi politikai erők a főispáni tevékenységet inkább az objektív cselekvés irányába tolták, amiben persze ott rejlett a parciális érdek képviseletének igénye is. A központi kormányzat felismerte, hogy a főispáni rendszerből neki előnye nemigen származik. A Tolna megyei Nemzeti Bizottság a főispán tevékenysége ellen nyomós érveket sorakoztatott fel. Mindenekelőtt kihangsúlyozták, hogy Cser Sándor kormányzata idején az önkormányzati szervek nem működtek, a törvényhatósági bizottságot nem hívták össze, nem alakították meg a megyei kisgyűlést, és a törvényhatósági bizottság által betöltendő hivatali állásokat a főispán kinevezés útján töltötte be, továbbá szabálytalan élelmiszer kiutalásokat végzett ï a megye határain kívül politikai szerveknek és intézményeknek. A megyei Nemzeni Bizottság vádjai alaposnak bizonyultak, és a főispánt le is váltották.