Törvényhatósági és községi önkkormányzatok I. 1945-0950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 8. (Székesfehérvár, 1989)
A demokratikus közigazgatás megteremtésének feltételei - Nemzeti bizottságok közigazgatási tevékenysége
A nemzeti bizottságok magját azok az ideiglenes népi szervek alkották, amelyek a felszabadulás napjaiban vagy az azt követő hetekben kaptak legalitást. A nemzeti bizottságoknak a koalíciós pártok képviselőivel történt kibővítése alkalmas keretet nyújtott a testületek működésére, munkájuk hatékonyságára. A felszabadított helységekben szükség volt nyugalmi időszakra, amikor a demokratikus átalakítás első lépéseit meg lehetett kezdeni. A demokratikus pártok, illetve azok egy részének működése feltételezte, hogy a helységekben a viszonyok megértek a demokratizálásra. A nemzeti bizottságok az MKP, az 5ZDP, az FKP, az NPP, PDP küldötteiből, és a szakszervezetek megbizottaiból alakultak meg. A helyi politikai tevékenység, - közte a közigazgatási munka is - megkívánta, hogy a pártok egyeztessék az álláspontjukat. Erre a legalkalmasabb fórum 1944 őszén - 1945 elején a pártközi blokk volt, melyet több helységben létre is hoztak. 1944. december 6-án az orosházi járásban a kommunisták, a szociáldemokraták és a kisgazdapártiak "pártközi demokratikus blokkot" alakítottak. A blokkba tömörült pártok lényegében a járás valamennyi dolgát megtárgyalták és a teendőkben is állást foglaltak. Ebben a pártközi blokkban méltán láthatjuk az orosházi járási nemzeti bizottság magját. A nemzeti bizottságok a közigazgatási egységekben a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervei lettek, és a politikai élet teljes jogú irányítóiként léptek fel. Lényegében a nemzeti bizottságok munkájával sikerült megteremteni azt a jogfolytonosságot, amely a keletkező új, demokratikus világot, az előző rezsimnek az antifasiszta, haladó elemeivel összekötötte.
