Törvényhatósági és községi önkkormányzatok I. 1945-0950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 8. (Székesfehérvár, 1989)

A demokratikus közigazgatás megteremtésének feltételei - Nemzeti bizottságok közigazgatási tevékenysége

Zsedényi Béla Miskolcon 19'44. december 16-án a nemzetgyűlés előkészítésére alakított bizottsági ülésen arról beszélt, hogy Magyarországon "vacum juris" keletkezett a régi rendszer összeomlása után. Ezt a "jogi ürességet" töltötték ki a nemzeti bizottságok tevékenységükkel. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány belügyminisztere a nemzeti bizottságokban a népi önkormányzat megteremtésének a feltételeit látta, s ennek a véleményének már a kormány első ülésein is hangot adott. 1944. december végén a Délmagyarország c. lapban a "Népi önkormányzat útján" címmel írt újságcikkében a miniszter a területi közigazgatási tevékenységtől várta a szétesett országrészek egymásra találását; az elszigetelt helyi közösségek, falvak, városok, megyék országgá egyesítésének folyamatát. A belügyminiszter az országban ekkoriban szerveződő nemzeti bizottságoknak kiemelt szerepet szánt, mert szerinte ezek a demokratikus testületek alapozhatták meg a közéleti kibontakozást, és a demokratizálást. Ehhez viszont szükséges volt,hogy a nemzeti bizottságok a falvakban, a városokban maguk köré gyűjtsék a tevékeny társadalmi csoportokat, rétegeket. (55) A kormánynak 1944-1945 fordulóján egyedüli támaszai a nemzeti bizottságok voltak. Azokban a helységekben, melyekben a kormány rendeleteit a háborús időkben érvényesíteni lehetett, ott a végrehajtást csakis a nemzeti bizottságok tudták eredményesen kieszközölni. Ezért is védelmezte a belügyminiszter a nemzeti bizottságok tevékenységét a különböző politikai meggondolásból indított támadásokkal szemben. A miniszter hangoztatta, hogy ezeknek a támadásoknak a célja a nemzeti bizottságok kiszorítása a közéletből, ami egyenlő volt ekkor a népi hatalom elleni politikai fellépéssel.