Törvényhatósági és községi önkkormányzatok I. 1945-0950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 8. (Székesfehérvár, 1989)
A demokratikus közigazgatás megteremtésének feltételei - Az ideiglenes polgári közigazgatási szervek működése: az önkormányzati és az állami szakfeladatok együttes megoldása
A katonai parancsnokok a kommunisták jelentkezését elfogadták, bár majdnem minden esetben felvetették a párt vezetői előtt, hogy-más demokratikus pártok működéséhez is meg kell adni a lehetőséget. A Magyar Frontba tömörült többi demokratikus párt azonban a felszabadítást követő napokban nem hozta létre helyi szervezetét, így a demokratikus átalakítás kezdeti lépéseit, az ország legtöbb községében és városában a kommunisták tették meg. Ök épültek be a népi szervekbe és ezeken keresztül a helyi közigazgatásba. Az MKP-nak ezt a helyzeti előnyét, - az első hetekben elért sikereit - a későbbiekben a koalíciós pártok nehezen tudták behozni. Ekkoriban kommunista párti egyén volt a helyi közigazgatási vezető, a rendőrparancsnok, a közélelmezési gügyék vezetője, a szakszervezeti megbízott. Tehát a kérdéses településen működő valamennyi intézmény vezető pozícióit a kommunisták szerezték meg. Tevékenységükkel sikerült áthidalni a jogbizonytalanság időszakát, tehát azokat a heteket, amikor a helyi népi szervek még nem tudtak a településen konszolidált viszonyokat teremteni. (30) Munkájuk során a kommunistákból lett közigazgatási vezetők sem kaptak 1944 őszén központi utasításokat. A feladatot nekik egyrészt a szovjet katonai kommandánsok adták, másrészt a mindennapi élet'által felvetett kérdéseket oldották meg. A kommunisták között nagy számban voltak a tanácsköztársaság egykori funkcionáriusai; az agrárvidékek 1920-1930-as évek szocialista mozgalmainak, az ipari munkasok megmozdulásainak vezetői, jórészt szakszervezeti tagok, antifasiszták, a Horthy és a szálasi rezsim üldözöttjei .
