Törvényhatósági és községi önkkormányzatok I. 1945-0950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 8. (Székesfehérvár, 1989)

A demokratikus közigazgatás megteremtésének feltételei - Katonai igazgatás

A tiszántúli, a Duna-Tisza közi vidékeken az élet normalizálódása viszonylag gyorsan ment végbe, mivel a hadműveletek itt nem húzódtak el. Az ország többi részén azonban a háború hónapokig eltartott, és így a nyugati országrész kivételével a felszabadított mögöttes területe­ken sokáig a háborús körülményekhez hasonló helyzet ural­kodott. Az ideiglenes közigazgatási szervek létrehozása rendkívül változatos képet mutatott. A közigazgatási veze­tőt a község, a város, a járás, a megye élére a katonai kommandáns némi helyi tájékozódás után nevezte ki. A ti­szántúli, a Duna-Tisza-közi területeken új vezetők kerül­tek a hivatalok élére. A kommandáns előtt elég hamar meg­jelentek a baloldali politikai magatartást valló egyének, a Horthy rendszer üldözöttéi, akik a kommunista párti szervezet létrehozására és működésére tőle kértek enge­délyt. A parancsnokok ezt a helyi kezdeményezést jó néven vették, és közülük nevezték ki az első közigazgatási meg­bízottakat. (17) Az elmenekült főtisztviselők helyére polgármestert, alispánt, főispánt, főszolgabírót, főjegyzőt állítottak a kommandánsok. így lett például közigazgatási megbízott Nyugat-Bihar megyében Zöld Sándor (18), Szabolcsban Erős János (19), Szolnokon Veres József (20), Tolna megyében Klein Kálmán (21). A megyék élén álló új közigazgatási megbízottak egymástól elszigetelten dolgoztak, s tudatában voltak státusuk ideiglenes -jellegével. A megbízottak a me­gyékben a főispáni funkciót gyakorolták, és magukat "a ka­tonai parancsnokság által kirendelt közigazgatási vezető­nek" titulálták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom