Törvényhatósági és községi önkkormányzatok I. 1945-0950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 8. (Székesfehérvár, 1989)

A demokratikus közigazgatás megteremtésének feltételei - Katonai igazgatás

Ugyanez mondható el az alispánokról. Szinte valamennyi alispán elhagyta székhelyét, hiszen 1944, október 15 után a nyilasok ezt a státust, - akárcsak a fóispánit - már presztizsokokból is saját embereikkel töltötték be. A nyilaspárti alispán pedig nem kívánta megvárni a felszabadulást . Az üres alispáni székbe Békés megyében egy könyvtári őr került (22), Csanád megyében pedig az árvaszék egyik ülnöke (23). A városi polgármestereknek nagy része szintén kicserélődött. Ezeket néhol polgári parancsnoknak is nevezték, de volt járási, sőt községi közigazgatási vezető is, akit így hívtak. Ilyen elnevezése volt a közigazgatási vezetőnek pl. Csongrádon. (24) Székesfehérváron a hivatalban lévő polgármester a felszabadítás első hónapjában - (1944. december 23. - 1945. január 22.) - is vezette a városi ügyeket. A polgármester leváltására a felszabadítás utáni napokban azért sem gondoltak, mert a városra vonatkozó német kiürítési parancsot elszabotálta, személyes példájával a lakosságot - más városi, megyei vezetőkkel, egyházi férfiakkal együtt - a meneküléstől visszatartotta. (25) A szolnoki katonai parancsnok 1944. november 5-én rendelte el, hogy a városban az összes polgári hatóság kezdje meg tevékenységét. A baloldali személyekkel történt megbeszélés után az elmenekült tisztviselők helyét a Horthy rendszer ellenzéki politikusaival, volt internált személyekkel töltötték be. Ugyanakkor, visszavették mindazon tisztviselőket, akiket a német okkupáció után elbocsátottak állásukból, illetve nyugdíjaztak. (26)