Törvényhatósági és községi önkkormányzatok I. 1945-0950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 8. (Székesfehérvár, 1989)

A demokratikus közigazgatás megteremtésének feltételei - Katonai igazgatás

A helyi egyénekben nem is bíztak meg teljesen, mert egyrészt nem minden helyen sikerült baloldaliakból összeállítani a polgári közigazgatási megbízottak hálózatát, másrészt pedig maga a polgári közigazgatás sem tudott megküzdeni a rá háruló nagy feladattal. így gyakori volt a közös fellépés a polgári ügyek területén. A kommandáns rendelte ki járőreit, hogy a falvakban, kiváltképpen a külterületeken, szőlőhegyekben a fosztogatásokat meggátolják, a rablókat őrizetbe a kommandatúrára vigyék. (14) A hadműveleti területen élő polgári lakosság életét szabályozni kellett, ami rendkívül felelősségteljes feladat volt. A nehéz körülmények közepette is biztosították a lakossági alapellátást, de ha a helyzet úgy adta, meg is kellett a lakosságot óvni. Ennek érdekében került sor; falvak, városrészek kitelepítésére a mögöttes területre, de menekült a polgári lakosság szervezett kiürítés nélkül is. A Fejér megyei pákozdiak Baracskára, Martonvásárra, a zámolyiak Bicskére, majd Etyekre, a pusztaszabolcsiak Adonyba menekültek. (15) A hadműveleti terület megszűnésének szemmel látható jelei voltak. Kivonták a pihenő csapatokat, hadtápot, az egészségügyi létesítményeket, illetve minden olyan egységet, amely az arcvonal ellátását szolgálta. A katonai parancsnokság azonban a községben, városban továbbra is maradt, de ezután a közigazgatás menetébe egyre kevesebbet avatkozott be. Ekkor tettek konkrét intézkedéseket, hogy a lakosság a termelómunkát kezdje meg: a helységekben lévő üzemek, vállalatok a romok eltakarításával tegyék lehetővé a munka megkezdését. Ez az intézkedés egyértelmű volt az élet elindításával. Ezek a feladatok a helyi szervek irányításával kezdődtek és folytak. Azok az üzemek, melyek közvetlenül háborús érdeket szolgáltak, szintén katonai felügyelet alatt állottak, az odahelyezett parancsnokok a termelést ellenőrizték, (lé)