Törvényhatósági és községi önkkormányzatok I. 1945-0950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 8. (Székesfehérvár, 1989)
A demokratikus közigazgatás megteremtésének feltételei - Katonai igazgatás
A kommandatúra a polgári közigazgatás számára általában annyi teret biztosított, amennyit a katonai érdek megengedett. Ha a kérdéses-város vagy község kívül esett a hadműveleti területen, akkor a polgári közigazgatás működésének nem volt akadálya. Hadműveleti területnek a szovjet hadvezetés azt a sávot, (és azokat a településeket) tartotta, amelyek az arcvonal mögött 50-100 km távolságon belül voltak. Ha az arcvonal helyzete változott, illetve a fronton a viszonyok a szovjet hadsereg szempontjából kedvezőtlenre fordultak, úgy a polgári közigazgatás a kommandánsok részéről szorosabb felügyelet alá került. Ilyen esetekben a katonai parancsnoknak be kellett avatkoznia a polgári ügyek vitelébe. Ha a harci tevékenység a vártnál tovább elhúzódott, úgy az arcvonal közel került a településhez, abban az esetben a hadműveleti területre érvényes rendszabályokat léptették életbe, ami időlegesen a polgári közigazgatás bénítását hozta magával. A hadműveleti területen pedig a katonai parancsnok közvetlenül intézkedett. A szakirodalom általában a kommandatúráknak azt a szerepét emeli ki, hogy azok a polgári közigazgatás menetét a lakosság képviselőire, jelen esetben a polgári közigazgatási megbízott tevékenységre bízták. Ez sok esetben így van, a megállapítás jórészt helyes is. Nyíregyházán például a városi tanács főnökének a kommandáns kifejtette, hogy a város a polgári biztonság helyreállítását és megőrzését a maga eszközeivel teremtse meg, bár elvárja, hogy a város semmi olyan intézkedést nem tesz, ami a hadviselés érdekeivel- ellentétes. (13) i Meg kívánjuk azonban jegyezni, hogy a kommandánsok nem hagyhatták magára a néhány polgári egyénből álló közigazgatási apparátust.
