Szent István- emlékülés Székesfehérvárott - Fejér Megyei Levéltár közleményei 7. (Székesfehérvár, 1989)

Sulyok János: Szent Isvtán-kultusz a székesfehérvári egyházmegyében

Ezt az értékes koponyaereklyét a középkorban Szent István többi relikviáival (így a 15. századtól a Szent Jobbal) együtt a királyi bazili­kában őrizték, valószínűleg egészen a város török kézre jutásáig. A törökök — a feltevés szerint — ezeket áruba bocsátották, és kereskedők kezén keresztül kerülhettek a dalmát tengerpart egyik jelentős kikötő­városába, Raguzába (a mai Dubrovmk-ba) a domonkos szerzetesek ottani templomába, ahol okleveles adat szerint a város polgárai már 1590-ben tiszteletben részesítették. 0 A koponyaereklye egy részét Mária Terézia 1769-ben szerezte visz­sza, a másik nagyobb darab ma is dubrovniki őrzőhelyén van. A király­nő a visszaszerzett ereklyét 1775-ben a pozsonyi káptalan őrizetére bízta, majd 1778-ban Székesfehérvárra hozatta, hogy a Szent István patrocí­niuma alatt álló székesegyház legyen állandó őrzőhelye. 9 A XVII. századi eredetű, régi ereklyetartóból a királynő által ké­szíttetett monumentális copf stílusú ezüsthermába Bécsben 1778. már­cius 14-én gróf Batthyány József esztergomi érsek megbízottja, báró Perényi Imre helyezte be az ereklyét Grubánovits Zsigmond fehérvári nagyprépost és Szegedy Pál kanonok jelenlétében. Ez utóbbiak hozták el az ereklyét az egyházmegye határáig. Március 20-án érkeztek vele Mórra, és ott a kapucinusok templomában őrizték március 25-ig, ami­kor megérkezett a bérmakörúton levő püspök, s a hívők nyilvános tiszteletére kihelyezte. A környező falvakból a hivők hatalmas tömege gyűlt össze. Az odazarándokló papok délelőttönként szentmisét mutattak be s a hívőknek reggel és este csókra nyújtották az ereklyét, melyet, március 29-én a püspök Fehérvárra hozott. Itt első állomása a felsővá­rosi templomban volt, ahol a falvakból összesereglett nép a móriéhoz hasonló keretek közt fejezte ki előtte tiszteletét április 2-ig. E nap reg­gelén a püspök főpapi díszben, nyitott hintón, az ereklyét kezében tart­va, lovas polgárság, katonaság valamint a város és környék népének sokasága között, zenekari muzsikával, díszlövések közepett vonult be a várba. A székesegyházba a Te Deum hangjai közt történt meg a bevonu­lás. A királyné levelének és az ereklye hitelességét igazoló püspöki ok­mány felolvasása után megkezdődött az ünnepi szentmise, melyet ma­gyar nyelvű szentbeszéd előzött meg. A délutáni istentisztelet keretében pedig német nyelvű prédikáció hangzott el.''A hermába zárt ereklye őrzőhelyéül a templom bejáratától balra eső kápolnát jelölte ki a püspök. Itt a falban kialakított mélyedésben aranyozott vasrács mögött őrizték. 1961-ben a jobb oldali oldalkápolnába került a herma, napjainkban — biztonsági okokból — a káptalani kincstárban van elhelyezve. 11 A jeles ereklye hazakerülésével a szent király kultusza jelentősen fellendült városunkban. Ez a tisztelet magától értetődően a fejereklye körül kristályosodott ki. Az okiratban, melyben Sellyei Nagy püspök az ereklye őrzését a káptalanra bízta, intézkedett annak évenként többszöri kihelyezéséről, hogy ezzel a hívők áhítatát fokozza és a szent király iránti tiszteletet mélyítse. Ezek szerint ki kell helyezni az ereklyét 1. minden április 2-án, az ereklye ideérkezésének napján, 2. május 19-én a város török alóli felszabadulásának évfordulóján, 3. Szent László ünne­pén, 4. augusztus 20-án s annak nyolcadában, 5. október 11-én, amikor

Next

/
Oldalképek
Tartalom