Szent István- emlékülés Székesfehérvárott - Fejér Megyei Levéltár közleményei 7. (Székesfehérvár, 1989)
Sulyok János: Szent Isvtán-kultusz a székesfehérvári egyházmegyében
Szent István földi maradványainak megtalálását ünnepelték, végül 6. november 5-én Szent Imre herceg ünnepén. 0 írásbeli feljegyzések hiányában nem tudjuk megállapítani, meddig maradt érvényben ez a rendelkezés. Napjainkban már csak Szent István napján és a nyolcad alatt helyezik ki tiszteletre az ereklyét. Felvetődhetik napjainkban a kérdés, különösképpen azok részéről, akiket vallásos hagyományok hatásai nem érintettek, vajon a XX. század végén nem időszerűtlen-e az ereklyetisztelet, s mit lehet tisztelni egy barnuló öreg csontdarabon. Gondoljuk meg azonban, hogy ennek az igénynek mély, emberi gyökerei vannak. A szeretet és a kegyelet érzéseit a személyről ösztönösen visszük át mindenre, ami vele szorosabb érintkezésben volt. így pl. a szülők kegyelettel őrzik gyermekük gyermekkori hajtincsét, a gyermekek viszont elhunyt szüleik gyűrűjét. így igazolhatók a szentek földi maradványai tiszteletének nagyon is emberi gyökerei. Ezért tudunk kegyeletes tisztelettel tekinteni arra a koponyacsontra is, melynek árnyékában egész nemzetünk sorsát alakító nagy gondolatok és tettek születtek. István király a kereszténnyé lett magyarság első uralkodója, a szakrális hagyomány és tudat szerint az ország és a nemzet mennyei patrónusa. Az egész középkor során állandóan zarándokoltak sírjához és ereklyéihez. Fehérvár így vált szent magyar várossá. 1 " Ez a történelmi idők mostohasága miatt megszakadt kultusz a Regnum Marianum — magyar jezsuita ihletésű — eszmevilágából táplálkozva, a XVII. században újjászületett, majd a következő század második felében országosan a Szent Jobb tiszteletében, egyházmegyénkben pedig a fejereklye kultuszában virágzott ki. írásos forrásaink tanúsága szerint a székesegyházban minden esztendőben a fejereklye körül ünneplik a szent király emlékét. Szent István napján rendszerint maga a megyéspüspök végzi a szentmiséi, melyet az ereklyével végzett körmenet és magyar nyelvű szentbeszéd előz meg. és német prédikáció zár be. Az ünnepi prédikációk többször nyomtatásban is megjelentek. 1844-ben hangzik el Szent István napján az utolsó német nyelvű szentbeszéd. 1853 után több éven át nem ismerjük az ünnepi szónokok nevét. Lehet, ,,hogy az abszolutizmus nehéz éveiben megfagyott az ünnepi szó a hivatottak ajkán" a politikai nyomás következtében. 1859-ben azonban már ismét a régi fényben ünnepelték augusztus 20-át. De hogy az osztrák katonai uralom milyen gyanakvó szemmel nézett nemzeti szentünk ünneplésére, azt mutatja az ország katonai kormányzójának, Benedek tábornoknak 1860. augusztus 4-én kelt levele, melyben megtiltja a Szent István ereklyével szokásos körmenetet, mert azt egyesek politikai célokra használhatnák fel. Farkas Imre püspök határozott hangon tiltakozik: a város a körmenetet nem politikai okból, hanem Mária Terézia rendeletéből tartja. A tiltakozás meghozta az eredményt. A hívők öröme határtalan volt. Több ezres tömeg vett részt a körmeneten. 1 ' 1 1883-ban különös fénnyel ünnepelték az ősi koronázó városban István király szentté avatásának 800. évfordulóját. Pauer püspök, a középkori Fehérvár történetének tudós kutatója ünnepi körlevélben hívta fel a figyelmet a jeles eseményre, mely megyeszerte nagy érdeklődést
