Szent István- emlékülés Székesfehérvárott - Fejér Megyei Levéltár közleményei 7. (Székesfehérvár, 1989)

Sulyok János: Szent Isvtán-kultusz a székesfehérvári egyházmegyében

váltott ki. Abban a korban, melyre a liberális lagymatagság volt a jellemző, kisemberek és előkelők egyaránt megható kegyelettel rótták le tiszteletüket az országalapító, szent király ereklyéje előtt.

15 Steiner Fülöp püspöknek, a magyar katolikus megújulás századvégi élharcosának kormányzása új színt és lendületet ad a liberális korszakban meghalványult Szent István-kultusznak. Ennek legszebb bizonyítéka a millennium évében, 1896-ban Székesfehérvárott megrendezett országos Szent István-ünnepség volt. Ezt a püspök nagy gonddal készítette elő. Összegyűjtötte a Raguzában őrzött Szent István-ereklyére vonatkozó levéltári adatokat. Storno-val, a neves soproni restaurátorral díszes neogótikus hordozható állványt készíttetett a fejereklye számára. Ekkortájt született meg az a szeretettel melengetett terve, hogy az ősi Boldogasszony-templomot országos összefogással újra felépíti. Idő előtti halála azonban megakadályozta e szép terv megvalósítását. A rendkívüli fénnyel megült ünnepség augusztus 20-án folyt le. A fejereklyével tartott színpompás körmenet élén honvéd díszszázad és katonazenekar haladt, az ereklyét az említett díszes állványon hat, dalmatikába öltözött pap vitte. Következtek a papok és főpapok. A főurak, a megyei és városi vezetők díszmagyarba öltözött csillogó sora zárta be az ünnepi menetet. Schlauch Lőrinc bíboros, nagyváradi püspök végezte az ünnepi szentmisét, mely alatt tiszteletre nyújtották a szent király ereklyéjét. Az ereklye előtt tisztelgő zarándoklatok szeptember végéig tartottak. Csoportokban jött a falvak népe Fejér és Veszprém megyéből, végül a fehérvári iskolák tanulói.

1

'

1 Steiner püspök a továbbiakban sem szűnik meg szorgalmazni, hogy az egyházmegye hívei Szent István napján minél nagyobb számban rend~ szeresen zarándokoljanak el a székesegyházban kihelyezett ereklyéhez.

17 Utódja, Városi/ Gyula, későbbi kalocsai érsek is felkarolja Szent István tiszteletét. Az egész egyházmegyére vonatkozóan elrendeli, hogy augusztus 19-én este a harangok fél óráig szóljanak. Buzdít továbbá a plébániaházak, tornyok, iskolák nemzeti zászlóval való fellobogózására. Szent István napján az istentiszteletet minden templomban az eddiginél is nagyobb fénnyel, magyar nyelvű prédikációval tartsák meg, s hívják meg erre a hivatalokat is.

18 Prohászka Ottokár több mint két évtizedes kormányzása idején századunk első évtizedeiben több Szent István-ünnepet tett emlékezetessé az ő ott elhangzott ünnepi prédikációja. Ez a sugalló erejű szónok páratlan eredetiséggel és éleslátással rajzolta meg a legnagyobb magyar király hiteles alakját, lehántva róla azokat a sztereotip vonásokat, melyek az évszázadok során rárakódtak.

1

'

1 Szent István halálának 900 éves évfordulója ismét magasra lobbantotta városunkban első szent királyunk kultuszának lángját. Az 1938. évet nemcsak az egyház, de a magyar állam is Szent István-évnek nyilvánítja. Székesfehérvár törvényhatósága január 17-én díszgyűléssel nyitotta meg a jubileumi évet. Az iskolák nevelési programjukon keresztül, vallásos és társadalmi egyesületek előadások keretében igyekeznek hatékonnyá tenni az ő kivételes egyéniségéből sugárzó lélekalakító erőt.'

1 A jubileumi év csúcspontját, a Szent Jobb június 1-jei székesfehérvári látogatását nagy gonddal készítették elő. Az ünnepség legkiemelkedőbb része a Boldogasszony téren (a mai Piac téren) megrendezett ünnepi