Szent István- emlékülés Székesfehérvárott - Fejér Megyei Levéltár közleményei 7. (Székesfehérvár, 1989)

Bertényi Iván: Szent István alakja a heraldikában

Csak a koronázási jelvényeket (szent koronát, jogart, keresztet) ajánlja fél a felhőben lebegő, kezében gyermeket tartó koronás Szűz Máriának a fél térdre ereszkedő Szent István a szatmári káptalan 1838-i címeres pecsétjén.

26 A budai koronázó templomban Lötz Károly (1833—1904) is felhasználta a heraldikai ábrázolásmódban rejlő művészeti lehetőségeket, amikor a főhajó bal oldalán úgy örökítette meg Szent Istvánt, amint a Konrád császár ellen való hadba vonulása előtt magát Szűz Mária oltalmába ajánlja. A kompozíció közepén látható Mária-oltár lépcsőjén térdei István, kezében a magyar címerpajzzsal. Balról a magyar, jobbról a német sereg látható.

27 Valamennyi, nagy királyunk alakját címerrel megörökítő, s így köztük az ország Szent István által való felajánlását bemutató címeres ábrázolásnak, freskónak van egy komoly heraldikai hibája: a régebbi művészek, pecséttervezek és festők nem gondoltak rá (de mi már tudjuk): nemcsak hogy a hasított mezejű, ill. a zöld hármashalom középsőjén álló kettős keresztet ábrázoló, két pajzsfélből összetett magyar kiscímer nem létezett még Szent István korában, hanem a címerek is ismeretlenek voltak még a XI. század első felében Európa-szerte.

2

"

1 Ugyanakkor az is tény, hogy a pecsétnyomók megtervezői, ill. a freskófestők mégis — tán ösztönösen — bizonyos fokig heraldikus gondolkodásmóddal is nyúltak tárgyukhoz, amikor mindig csak a sávozatot és a kettős keresztet, azaz hazánk kiscímerét, s nem a különböző társországok és melléktartományok címereire is utaló címeregyütteseket (az ún. középcímert) hozták összefüggésbe államalapító királyunkkal. Mig a nagyobb városoknak, egyházi testületeknek, hiteles helyeknek adományozott pecséteket többnyire nyugodtan címereknek tekinthet jurákkor is, ha a vonatkozó királyi adománylevél esetleg expressis verbis nem beszél külön az illető pecsét címerként való felhasználhatóságáról, a kisebb falvak pecsétjeinek az esetében már óvatosabban kell eljárnunk, ha nem szfragisztikai, hanem heraldikai emlékek után kutatunk. Ezekéi; ugyanis csak ritkábban foglalták uralkodói adománylevélbe, s ha nem ismerünk olyan ábrázolást, amely az illető helység pecsétképét címerpajzsban mutatja be, nem tudhatjuk bizonyosan, hogy valóban heraldikus ábrázolással állunk-e szemben. így ezért e helyen inkább csak megemlítjük, hogy jónéhány kisebb helység pecsétjének a mezejében szerepel államalapító királyunk. Matejóc (Hernádmáté, ma Mateiovce) már a XIV. század óta Szent Istvánt tekinti szimbólumának,

20 Oszlány (ma Oslany) Istvánra utaló pecsétje lehet, hogy még a Mohács előtti időszakból datálható.

1

" Cseklész (Bernolákovo) István királyt ábrázoló pecsétje a XVI. századból;" Osztró (Ostroy)

32

, Henck (Henckovce)

33 és Cserenye (Cerenany)''

4 ugyancsak ide vonható pecsétjei a XVII. századból származnak. Csabb (Cab) pecsétmezeje azt, a már több címeres pecsétábra kapcsán tárgyalt jelenetet ábrázolja, amikor Szent István felajánlja koronáját Szűz Máriának.

3

'

1 Bozók (Bzovik) pecsétjének az ábráját címerként is használták: régebbi változatában a trónusán jogarral, országalmával ülő koronás Szent Istvánt ábrázolta, újabb változatában a fél térdre ereszkedő, dicsfényes királyalakot, amint a kezében tartott párnára helyezett szent koronát felajánlja a címerpajzs jobb felső sarkában ülő, gyermekét tartó Szűz Máriának.

36 3* 35