Szent István- emlékülés Székesfehérvárott - Fejér Megyei Levéltár közleményei 7. (Székesfehérvár, 1989)
Bertényi Iván: Szent István alakja a heraldikában
szásra ahhoz, hogy később a pecsét, majd az annak az ábráját kissé megváltoztató, bővítő újbányái címer 18 királyalakjában már ne Nagy Lajost, hanem Szent Istvánt lássák. Az országát Szűz Máriának felajánló Szent István alakja természetszerűen a nagy uralkodó temetkezési, s egyben középkori utódai koronázási helyén és annak környékén élt leginkább a köztudatban. Amikor I, Lipót király 1694-ben a török uralom alól felszabadított Fejér megyének pecsétet adományoz, annak ábrája is István királyt, s a gyermek Jézust a karján tartó Máriát mutatja. Az eredeti 1695-ben kihirdetett címer-adománylevelet a Bach-korszakban elégették. Ennek okát — miként már a problémát 3/4 évszázaddal ezelőtt vizsgáló Rexa Dezső sem tudta kideríteni — ma sem tudják. 1:1 A megsemmisített címereslevél ábrázolása minden bizonnyal azonos volt annak a pecsétadománynak az ábrájával, amelyet 1837-ben kapott Fejér megve, hiszen ez utóbbi kiállítására csupán a régi SIGILLUM COMITATUS ALBENSIS latin nyelvű körirat magyarításának, FEJÉR MEGYE PETSÉTJE alakban való szerepeltetésének az engedélyezése céljából kérték és kapták." 0 Annak ellenére, hogy itt nem címer-,, hanem pecsétadományra került sor, funkcióját tekintve mégis címeres pecsétnek kell tekintenünk Fejér megye XVII. század végi és XIX. század közepi pecsétjét, egyaránt, hiszen a jelentősebb, közhitelű pecséttel rendelkező városok, hiteles helyek esetében a címer- és a pecséthasználat összefolyt. 21 Mindenesetre a Fejér megyei címeres pecsét ábrázolása, az országát Szűz Máriának felajánló Szent István király alakja jelentős népszerűségnek örvendett a barokk kori Székesfehérvárott. A székesfehérvári káptalan 1777-i pecsétje mindenesetre ugyanezt a gondolatot fejezi ki: ábrájában a felajánlott Magyarországot annak kiscímere és (a pecsétmező sarkában elhelyezett asztalkán látható) koronája, országalmája és — a pecsétábrán világosan ki nem vehető / de a királyi pecsétadomány szövegében leírt — kardja és jogara jelképezik. 22 A székesfehérvári káptalan tagjainak a jelvényén a szent koronát ajánlja fel a király, a jelvény keresztje a koronával fedett kiscímeren függ. 20 A székesfehérvári jezsuita templom Franz Caspar Sambach (1715— 1795) által 1748-ban festett Szent István freskóján a Szűz Máriának felajánlott Magyarországot a magyar királyi korona szimbolizálja, az ország címere csak másodlagos szerepet kap: a kazettás látszatkupola felett megnyíló égbolton, a képtér középpontjában Mária angyalok társaságában felhőkön trónol. Jobbra, kissé lejjebb Szent István térdel Mária felé fordulva, s az egy angyaltól párnán tartott szent koronára mutat. A kép bal szélén Szent Imre herceg látható zászlóval és az ország címerével, míg lent, középütt hatalmas angyal lebeg. y ' Ennél fontosabb szerepet kap, s Magyarországot reprezentálja az országcímer Franz Anton Maulbertschnek (1724—1796) egy, az Ernsztgyűjteménybe került freskó tervezetén. Itt — a székesfehérvári káptalan pecsétjéhez hasonló kompozícióban — ugyancsak a két angyal által tartott koronátlan kiscímerre mutat István király, s a koronázási jelvények a freskóterv bal sarkában láthatók. 2 " A freskóterv és a káptalani pecsét ábrái annyira hasonlók, hogy szinte egymás utánérzésének tekinthetők. (A leglényegesebb különbség: a pecséttel szemben a freskóterven Mária és István fejét nem övezi dicsfény.)