Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Battyán múltja a Rákóczi szabadságharc leveréséig

A község mérsékelten meleg, mérsékelten száraz nyarú, enyhe telű. Éghajlatának legjellemzőbb vonása a tartós nyári meleg, az optimális napsütés és a kevés/57o mm/évi csapadék. Tele mérsékelten hideg és száraz. A nyári melegből következőleg vízháztartása veszteséges. Az átlagos évi vízhiány loo-125 mm. Időszakos vízfolyásainak összegyűjtője és levezetője a Sárvíz /Malom-csat

orna/. Hordalékkúpja és völgyi síksága révén a község talajvize ma is bőséges. A Sárvíz-völgyben a talajvíz közelsége / 1,5-3 m/ és a felületi vízborítás hatására túlnyomóan hidromorf talajok alakultak ki.Legelterjettebb típusa a lápos réti talaj.A hordalékkúp felszínét barnaföld, futóhomok váztalaj, mélyen elhumuszosodott csernozjom jellegű homoktalaj és gyengén humuszos homoktalaj borítja. A lösztáblán típusos mészlepedékes csernozjom és réti csernozjom képződött. A község fontos útvonal mellett települt. Ahogy a 18. századi források mondják: Polgárdi felé út,Fehérvár felé országút vezet. Mindig katonai felvonulási terület. Neve 1279-ben bukkan fel Bathyan /Battyán/alakban. Személynévből keletkezett.Az 1349-ben előforduló ómagyar Bothán /Botán/ név az ómagyar Botond személynévvel hozható kapcsolatba. Van olyan vélemény, hogy a több helyen előforduló Battyán helynév egy kabar törzset jelölt.A"Szabad" előtag azt jelenti, hogy nem falu, hanem /mező/város, valamint hogy az itt lakó jobbágyok szabad költözésűek. A Szabad-megkülön-