Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Battyán múltja a Rákóczi szabadságharc leveréséig

böztetés napjainkban az 195o-ben hozzá csatolt Falubattyántól való megkülönböztetést szolgálja.A történelem során megkülönböztetésül Csíkvárnak is nevezték,a Csíkvár erődítményről és vámhelyről. 1326-, 1366-, 1397-, 1436-, 1439-, 1464- és 1489-ben Bathyan alakban fordul elő. A helységhez tartozó Felsósomlyó először 1397-ben fordul elő Somlyó alakban. Eredetileg egy hegyet jelentett és arról vonódott át a településre.1398-, 1477-ben Somlyó,1412ben Wegsomlyo, 1435-ben mons Somlyó, 1436-ban mons Bukansomlya és 1436-ban Somló formában találkozunk vele. A Felsősomlyó névváltozat a Polgárdihoz tartozó Alsósomlyótól való megkülönböztetést szolgálja. Csapdapuszta ugyancsak 1397-ben jelenik meg az oklevelekben, Chabya alakban /1145-ben is/. Eredetileg a Bökénynemzetség birtoka. 1543-ban a törökök elpusztítják.A 17.századi /1626, 1647/ Veszprém megyei adóösszeírásokban Battyánnal együtt szerepel. 1648-tól neve Csabja. Török ura Musztafa fehérvári olajbég, aki telepítést kezdeményezett. II. József korában Csabda puszta, 4 házzal, 6 családdal, 31 lakossal. Az egyházmegyei sematizmus megemlékezik a battyáni határban a középkorban létezett Dus nevű faluról. Itt állt a Szent Péter és Pál tiszteletére emelt templom. 1279-ben Batthyan-t /Saar/ a király, a királyné és egyházak mellett a Bökény nemzetségbeliek bírták /Péter,Chapan,