Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Erdős Ferenc: Jobbágyviszonyok Szabadbattyánban és Falubattyánban

utáni megszállásának alapokmánya. Batthyány Ádám özvegye megengedte, hogy a hozzáforduló szabadbattyániak, Szabadbattyán előbbi helyén vagy mellette, ahol azt számukra kijelöli, letelepedhessenek és épülhessenek. A központi falumag a csíkvári erősségtől néhány száz méterre nyugatra alakult ki.Az itt megtelepedők szabad költözési jogot nyertek, azaz a gazdasági év végén, rendszerint Szent Mihály napját követően,ha a földesúri szolgáltatásokat és egyéb kötelezettségeket teljesítették, elhagyhatták földesurukat. A szabad költözési jog megadása további kedvezményekkel bővült: a földesúrnak járó kilenced mellett évente csupán 8 napot voltak kötelesek robotolni, s gyalog vagy lóval levélhordást, postaküldönci feladatokat teljesíteni. A megtelepedők bormérési joggal is rendelkeztek:bort január 1-től Szent György napig - azaz április 24-ig - mérhettek, de csak az uradalom által limitált, meghatározott áron. Mindezek teljesítésén kívül azt határozta meg özv.Batthyány Ádámné, hogy hozzá és fiaihoz hűek legyenek, az uradalom tiszttartóinak pedig engedelmeskedjenek. A rendkívül kedvező szerződést a megtelepedettek - néhány év múlva - további engedményekkel akarták bővíteni. Arra hivatkoztak, hogy még Batthyány Ádám életében C

sabjapusz

ta szántóit és rétjeit is a lakosok használták, csupán 5 napot szolgáltak, s a helység kocsmájában a bor egész éven át folyt,azaz korlátozás nélkül mérhették ki. A közös legelő bővítését is kérték, nevezetesen a Polgárdiba és Tácra vivő utak közötti területet. A szabadbattyániak e-