Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Erdős Ferenc: Jobbágyviszonyok Szabadbattyánban és Falubattyánban

zen kérése meghallgatásra talált, ekkor alakult ki a szabadbattyáni és falubattyáni jobbágyok közös legelője. A szabad költözésű jobbágyok és a földesúr között kialakult ellentétek visszavetették a falu benépesítését: 1713 és 172o között a népesség száma és a művelés alá vont terület lényegesen nem változott. 1715-ben 3 jobbágy, 7 zsellér és 9 más házában lakó, 172o-ban továbbra is 3 telkes jobbágy és 8 zsellér családfő élt Szabadbattyánban.A jobbágyok használatában levő terület a szántókat illetően 7o pozsonyi mérőről 119, azaz 59,5 /közel 60/ magyar holdra, 19 kocsi szénát termő rét 11-re és a 14 kapás szőlő 19 kapásra, azaz 19oo négyszögölre váltózott.A szántókat két nyomásban művelték, a szőlők 1 fossor után, /kb.loo négyszögöl/ 2 akó bort /kb. loo-llo liter/ termettek. Az öreghegyi bor, a kezelés és a tárolás hiányosságai miatt igen rossz minőségű volt. A XVIII. század első negyedében tapasztalt stagnálás a további évtizedekre már nem jellemző. A gazdasági fejlődés üteme felgyorsul, amelyet az uradalom alkalmazottai, gazdasági vezetői irányítanak: a csíkvári uradalomban 1 tiszttartót, 1 számtartót, 1 ispánt, 1 vámszedőt találunk. Nemcsak Szabádbattyán, hanem Palubattyán benépesítését is Ők szervezik. 1714. július 9-én kelt a falubattyáni telkes jobbágyok és házas zsellérek szolgáltatását szabályozó szerződés. E szerint a házas zsellérek, a gyalog jobbágyok,hetenként egy napot szolgáltak,a telkes jobbágyok, a marhás jobbágyok kéthetente egy napot robotoltak. Ha többet szolgáltak, azt be