Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Erdős Ferenc: Jobbágyviszonyok Szabadbattyánban és Falubattyánban

ERDŐS FERENC JOBBÁGYVISZONYOK S ZABÁD BOTTYÁNBAN ÉS FA LUBATTYÁNBAN A XVIII.század első évtizedei a megújulás jegyében teltek el. A félhold uralmát nemzetközi összefogással legyőző nemzet, majd a Rákóczi-szabadságharc közel egy évtizede után a lerombolt, felégetett falvak benépesítése, a táj humanizálása, a mocsarak visszaszorítása, az erdős-cserjés vidék kiirtása, a földek termővé tétele következett be. Több évtizeden át tartó folyamatként a XVIII. század közepén jutott nyugvópontra. Benépesült Szabádbattyán, a korábbi Csíkvár és a közvetlen szomszédságában Falübattyán. A területek benépesítése a földesúr, a Batthyány család felügyelete alatt zajlott le.Szabadbattyánban szabad költözésű jobbágyok telepedtek meg. Innen is fakadt a település nevében előforduló "szabad" előtag, megkülönböztetésül a másik battyáni, a falubattyáni lakosok gazdasági-közjogi helyzetétől. Az eltérő felekezeti viszonyokban is kifejeződött: Szabadbattyán lakói zömében a római katolikus hitet követték, a falubattyániak viszont reformátusok voltak. A XVIII.század első évtizedétől a polgári forradalom és szabadságharc időszakáig tartó három emberöltő jobbágyviszonyainak vizsgálata egymástól jól elkülöníthető szakaszokra