Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Erdős Ferenc: Jobbágyviszonyok Szabadbattyánban és Falubattyánban

bontható.Az első szakasz az országosan egységes úrbéri szolgáltatások és jobbágyi földhasználati jog bevezetéséig, a Mária Terézia-féle úrbéri rendelet megalkotásáig tartott. A második szakasz a majorsági gazdálkodás és a jobbágyi földhasználat viszonylag békés, gazdaságilag is kiegyensúlyozott időszaka, amely a XIX. század első évtizedéig tartott, hogy átadja helyét az úrbéri földállomány védelméért, majd a szabad paraszti földhasználatért, a jobbágyfelszabadításért indított küzdelemnek. Az 1711-től 1848-ig tartó időszak, amely a késő feudalizmus és a reformkor évtizedeit foglalja magába, jelentős változásoknak adott helyet a két szomszédos település életében. Ha a változásokat mennyiségi mutatók alapján fejezzük Id, akkor arra kell rámutatnunk, hogy 1715-ben Szabadbattyánban. a népesség száma - becsült adatok szerint - 9o-95 fő,Falübattyán népessége sem haladta meg a loo főt. 1848-ban, tehát három emberöltővel később, Falubattyánban 844-en, Szabadbattyánban 1249-en éltek. A gazdálkodásban bekövetkeze-t változások a föld termőképességének fokozásával elért eredményekben összegezhetők: amíg 1715-ben az elvetett mag a háromszorosát, addig a korszak végén az elvetett mag a 6-7 szeresét termetté. A mennyiségi változások hatással voltak a paraszti társadalomra is, sajátos módon a jelentősebb gazdasági, vagyoni differenciálódás Falubattyánban zajlott le. A földesura függés lazább viszonyai között élő szabadbattyáni telkes