Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Battyán múltja a Rákóczi szabadságharc leveréséig

1397 előtt vámjaival együtt a simontornyai Laczkfiaké. Ebben az évben a Batthyány család őse kapta.A Batthyány család a hét vezér egyikétől, Örstől származott, aki népével a honfoglaláskor a Balaton környékén települt. 1126-ból ismerjük Renold de Őrs, de Kővágóőrs nevét. 1397-ben Kővágóőrsi György, esztergomi várnagy, az érseki kúria provizora zálogba kapta, a hűtlen simontornyai Laczkfi István birtokait: Battyán, Csabja, Polgár helységeket, 3ooo Ft-ért, Zsigmond királytól. Az összeget 2ooo Ft-al megtoldotta Csabja, Somlyó, Battyán és Polgár helységeket, örökös vétel és királyi adomány címén megkapta, illetve megszerezte. 1398-ban már királyi adományra nyerte, de 73oo Ftért is.Hozzá jött még Dus. 1399-ben György pallosjogot szerzett .14oo-tól György fiai: Battyán László és Albert szerepel birtokosként. 14ol-ben a fehérvári káptalan jogot tartott a hídvámra. 1412-ben Fejér megye közgyűlésén Batthyány György mester fia, Albert panaszt tett Tamás fia László és Zenthgyörghi Vince és Imre ellen, akik 4 évvel azelőtt a borkilencedet elfoglalták. 1419-ben a nádor ítélt a fehérvári Szent Miklós egyház, valamint Bathyan-i György özvegye és fiai közötti perben: egy Fetel nevű földet Batthyán birtokhoz csatolva az özvegynek és fiainak ítélt. 1424-ben a Bathyan-i család eltiltotta a fehérvári káptalan jobbágyait az erdők használatától. 1429-ben Battyán egyes részeiben a Csapi család is birtokolt.