Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Battyán múltja a Rákóczi szabadságharc leveréséig

1436-ban határjáráson állapították meg Battyán,Polgárdi és Somlyó határát. A határjárást a Sárvíz mellett, a CsászaVága végében kezdték meg. Battyántól nyugatra egy Csiglér nevű falut említenek, majd egy Föld /Föd/ nevű falu következik. A Vár uttya Zergye-Bakonából Úrhidára vitt. Szentmihály és Battyán között a Föld-vága nevű völgy húzódott, ettől nyugatra a Zönge-hegy. Az Úrhidáról Kisfüle faluba vezető út a Sajt út. Végsomlyó-hegy végében volt Füle ZulczakŐ nevű szőlőhegye, ettől délre a Fythös erdő. A Polgárdiba vezető út mellett állt a Chattyanus Halom, innen délre a Sástó /Sóstó/ nevű hely, a Somogy felé vivő úton Thyste nevű kőhalom. Soponya felé haladva a Bükihalma nevű helyen emeltek határjelet. A következő évben újabb határjárás volt, majd 1448-ban Bathyan-i Albert fia, András elzálogosította a birtokot 12 arany Pt-ért Zyrak-i /Sziráky/ András fehérvári polgárnak. Az 146o-as években újabb zálogosítás következik, ezúttal Kezelczes-i Zsigmond veszi zálogba. Ebből 1489-ben per lett. I. Ferdinánd 1541-ben Batthyan és Polgárdi mezóvárosokat

, melyek Batthyány Orbán, Farkas és Mihály /Benedek fiai / hűtlensége folytán a koronára szálltak, Batthyány Ferencnek /I. Boldizsár fia /horvát bán 1497-1566/ és Kristóf főpohárnoknak adományozta. Sokáig nem élvezhették az adományt, mert 1543,Fehérvár eleste után, a török elpusztította. Hiába tartott Batthyány Ferenc a kúriájában dárdásokat, akiket a lakosság tartott el. A két testvér nem egyezett: 1551-ben a