Honismereti Írások Kálozról - Fejér Megyei Levéltár közleményei 5. (Székesfehérvár, 1989)

Káloz község - Történeti áttekintés

ti, mások szerint a falu határában termő,jó hozamú búza kalásza adta volna a településnek a nevet. Azt is megemlítjük, hogy van olyan felfogás is, mely szerint egy iráni törzs /Káliz/ fiaiból álló népesség települt volna ide, a Sárvíz partjára. Minden valószínűség szerint Kálóz neve teljesen más eredetű. Az egykori birtok a kaluzok tulajdona lehetett a középkorban. Ezek az izmaelitáknak is nevezett, mohamedán vallású kereskedő népek a király vámés adószedői szolgálatában álltak. Kálóz a székesfehérvári káptalan tulajdonaként fordult elő 1348-ban. Ma a községhez tartozó Hörcsök település is 14.századi eredetű. A településnek már az 13oo-as évek közepén plébániája volt. Ezt bizonyítja egy 1332. és 1337.évi feljegyzés. Eszerint a kálozi Lukács pap pápai adót fizetett. A török hódoltság másfél évszázada 1543-lo88 A török hódoltság e tájon Székesfehérvár elestével, 1543-ban vette kezdetét. A falu a székesfehérvári szandzsákhoz tartozott. Az 1563-1565-ös török összeírás szerint Kálóz /

Kaláz

/ 17 adózója fejenként 5o akcse fejadót fizetett a töröknek. A településen 166 házat talált az adóösszeíró. A későbbi években a palotai vár tartozékaként is összeírták, s ebből adódóan ide fizetett adót a falu egyre csekélyebb számú népe. Megjegyezzük,hogy Palota Thúry György királyi kapitány majd később a Thúry család birtokában volt. így Kálóz, bár hódolt falu, mégis adózik a magyar végvárnak,Palotának. Ez a kettős adózás - töröknek és magyarnak jelzi a 16. század közepének egyre jobban mélyülő gazdasági válságát is, amely főleg a hódoltsági részeken észlelhető.