Honismereti Írások Kálozról - Fejér Megyei Levéltár közleményei 5. (Székesfehérvár, 1989)

Káloz község - Történeti áttekintés

szerepelt az adóösszeírásban.I6l9-ben az uralkodó Vizkelety Jánosnak adta Palotavár tartozékait, köztük Kalózt is. Ezután lassú regenerálódás indult Kalózon. A falu 1647-ben Veszprém megye közigazgatása alá került, mivel Pej ér vármegye 1543 óta nem működött. A falut a 17. század közepén a Zichy család szerezte meg. Adatok a jobbágyfalu életéből 1688-1782 1696-ban Zichy Pál birtoka, ahol 4 egész és 9 fél telek volt. A szántók nagysága 3o4 pozsonyi mérő volt. 1695-ben Kálóz lakói 192 forintot fizettek Albert Jakab Pej ér vármegyei adószedőnek. 17o4-ben a kálozi lakosság nagyobb része Egresre menekült.Egy panaszos levél szerint a lakosság menekülését a szabadságharc eseményei idézték elő,ugyani

s az itt lezajlott küzdelmek súlyos teherként nehezedtek a lakosságra. 17o3 és 1711 között 121 ember halt meg Kalózon részben a hadműveletek, részben a pestis járvány következtében. 1716-ban Boros András volt a község bírája,akinek István nevű rokona 1719-ben búzát adott a helybeli templom építésére. 172o-ban lo jobbágyot és 8 zsellért írtak itt össze, és a falu határában 488 pozsonyi mérő szántót/l p.mérő=6oo n.öl/, és 54 kocsi szénát termő rétet mértek fel. Bél Mátyás 18.sz.második harmada elején készült leírása szerint a falu határa salétromos, de termékeny, legelői tágasak, erdeje nincs, helyette kiterjedt nádasok voltak.Sárvízben bőven halászták a csíkot. Kálóz és Soponya között az 174o-es években még láthatók voltak az egykor még népes Leándi falu templomának romjai. Kálóz mellett Ság /a későbbi Kishörcsök

/ nevű település volt, ezt csakúgy mint Ká-